Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A szellemi betegségek

2020.04.05

Buddhadasa Bhikkhu

A SZELLEMI BETEGSÉGEK TERMÉSZETES GYÓGYITÁSA

 

Bevezetés a Buddhista Tudományba

 

TARTALOM

Előszó

Szerkesztői jegyzet

  1. A szellemi betegségek Természetes gyógyítása

A Dhamma tanulmányozása

A Dhamma, mint Orvosság

Belülről nézve

A gyógyítás fejlődése

Egy igazságos tanítás

Miért vannak emberi lények?

Tudományos megközelítés

 A valódi dolgok

 Elfelejtett filozófia

A Buddhista bálvány

 

ELŐSZÓ

Buddha-Dhamma végtelen, mint a világegyetem, és tömör, mint az ösztönös megérzés pillanata. Sok érző lény eltéved, képtelen dönteni a közvetlen egyéni tapasztalás és a ma elérhető sok tanítás között. Alapvető követelmény, a sokféle tapasztalások és fogalmak csoportosítása. Itt, egy világos bevezetést és praktikus kalauzolást kínálunk, a buddhizmus lényegébe, vagyis a Dhammába.

       Miközben sok buddhista elfogadja a Dhammát "A Buddha tanítását," az igazából a "Természeti Igazság" vagy "Természeti Törvény" elfogadását jelenti. Természetesen, ezek a Buddha tanításai és bemutatják, hogyan kellene megkülönböztetni a tanítást az Igazságtól, önmagától. Ennek következtében, a buddhizmus, a Dhamma megértésével kezdődik.

Ez a könyv, három összefüggő aspektusból vizsgálja a Dhammát, és hajszálpontosan rögzíti annak minden elemét. Bár, egy Dhamma van, hozzá három alapvető út létezik: tanulás (pariyatti-dhamma), gyakorlat (patipatti-dhamma), és megvalósítás (pativedha-dhamma). A Dhamma tanításának felfedezése jobb esélyt ad az embernek a bajból történő kilábalásra. Dhamma gyakorlása és helyes alkalmazása alapvető eszköz a spirituális életben maradáshoz. A Dhamma megvalósítása és helyes gyakorlása előnyt jelent. Sok nézőpontból közelítjük meg a három utat. Itt Buddhadasa Bhikkhu megközelítéseinek mindegyike közvetlen és gyakorlatias.

     Ajahn Buddhadasa ezeket a beszélgetéseket úgy vette, mint egy bevezetést, a Buddha Tanításába, gyakorlatnak a Dhamma megvalósításához. Hangsúlyozza, hogy a gyakorlás a kulcs. Mindamellett, elegendő és megfelelő tanítás nélkül, nem lehet gyakorolni. És, a megvalósítás vagy a helyes gyakorlás gyümölcse nélkül, minden elsorvad. Rövidben, egyik sincs a másik nélkül. Nekünk kell, a három elem triójának a teljes együttműködését a gyakorlatban egyesíteni.

    Ez, az ismertető az első, Ajarn Buddhadasa lefordított beszédeit tartalmazó sorozatból. A nyugati Dhamma barátoknak akar segítséget nyújtani a Buddhizmus megértéséhez és gyakorlásához. Reméljük ezzel sikerül segítséget nyújtanunk a Buddizmus új híveinek, és az indulásnál megkapják a megfelelő támogatást. Azoknak, akik egy ideje már tanulmányozzák és gyakorolják a buddhizmust nem jelent újdonságot ez a tanításunk vagy megközelítésünk, de reményeink szerint ök is találnak segítséget ebben az ismertetőben. Tudjuk, hogy soha nem beszéltek világosan a Dhammáról és a Dhamma gyakorlatáról. A sok téves információ miatt, hasznos ez, az ismertető.

   Ajarn Buddhadasa, lelkesen előmozdítja „a vallások közötti, kölcsönösen jó megértést”. Ez a fordítás hozzájárul annak megvilágításához, hogy mi a buddhizmus. Sok Ázsiába látogató, nem-buddhista vendég rendelkezik bizonyos ismeretekkel, helyi kultúrákat szétválasztó tanítások problémájáról. Reméljük, hogy a nem-buddhista olvasók megértik vallásunk igaz természetét. Akkor, majd őszinte és méltó „párbeszédet” fognak folytatni. Nem tesz senki semmilyen összehasonlítást (vagy bírálatot) az Útról. Megértik és méltányolják egymást, és mindenki felajánlja az általa követett útból azt, ami a legjobb. Ezen az úton, minden vallás egyszerre dolgozhat, harcolhat a mindennapi ellenségünk, az önzés ellen.

   Reméljük ez a kis könyv, a helyes irányba indítja el, a Dhamma gyakorlását. Valójában összevisszaság van a gyakorlati alkalmazásban. Rossz meditációs alapokkal képtelenség a meditációt összeegyeztetni a napi élettel. Buddha hangoztatta a „helyes megértés” (samma-ditthi) szükségességét, amely nem egy különleges hit-tétel vagy néhány elv elfogadását jelenti. A „helyes megértés” inkább jelent éberséget, az élet örömteli vizsgálatát, a Négy Nemes Igazság elemzését. Ezeket az Igazságokat alaposan meg kell vizsgálni, hogy annak eredményei visszatükröződjenek. Minden belső tudás, melyet ebben találunk, megvéd minket az életben, és megszabadít minden kétségtől, ami arra vonatkozik, hogy mi a helyes, és mi a helytelen

 

Legyen minden lény szabad.

 Santikaro Bhikkhu
 Suan Mokkhabalarama
    1991. November

 

A SZERKESZTŐ JEGYZETE

Ezek a beszélgetések eredetileg 1986 után lettek leírva és lefordítva. Egyetlen kiadásuk, megjelenésük volt a "Suan Mokkh International Newsletter" –ben, 350 példányban. Mi ebben a fordításban végeztünk néhány kiigazítást, annak a reményében, hogy ettől könnyebben olvashatóbbá és érthetőbbé vált.

Sok Dhamma beszéd, különösen Ajarn Buddhadasa-tól Thai nyelvű volt, tele Páli szakkifejezésekkel. Ezeket a kifejezéseket úgy alkalmazzuk, hogy érthetők legyenek és ne keveredjenek szanszkrit és Thai kifejezésekkel.

                                                                                                             Szerkesztő

 I.

A SPIRITUÁLIS BETEGSÉGEK TUDOMÁNYOS GYÓGYÍTÁSA

A DHAMMA TANULMÁNYOZÁSA

 

Ajarn Buddhadasa, szeretnék Önnel beszélgetni, egy minket érdeklő kérdésről;

Milyen előnyünk fog származni a Dhamma tanulmányozásából?

Ha bármilyen jótéteményt kapsz a Buddhizmustól, akkor automatikusan Buddhista leszel, vagy át kell menned valamilyen megtéritéses szertartáson. Megtért személy vagy nem-megtért személy, az értelmetlen kérdés. Az a lényeges kérdés, és egyben fontos dolog, hogy vajon fogsz e kapni a buddhizmustól bármi hasznosat.

Tehát azokról a dolgokról fogunk beszélni, amelyek a buddhizmusból származnak. Csak miután rájött, hogy hasznot húzott a buddhizmusból, megtudhatja, mi a buddhizmus. Amíg nem érti meg, mi az, amit kapott, nem tudhat semmit a buddhizmusról. Ezután tárgyaljuk azokat a dolgokat, amelyeket a buddhizmusból kaphatunk. Így megérti a buddhizmust, és automatikusan buddhista lesz.

Szeretném azt mondani, hogy a legjobbat, a legmagasabb dolgot fogja kapni, amit az embernek meg kell kapnia. Nincs más, amit érdemel, mint ez; mindent meghalad. Ezt a dolgot egyszerűen "Új életnek" hívhatjuk. A legjobb dolog itt az Új Élet tulajdonságairól beszélni.

Most, hogy megértsd, mit fogunk mondani, arra kérlek, hogy felejts el mindent. Kérjük, felejtsd el az összes hited, hitvallásod, amelyet valaha is tartottál. Egyelőre tedd félre őket. Ha inkább a tudományos elvekben hiszel, mint az úgynevezett vallások bármelyikében, hagyd őket teljesen békén. Tedd az elméd üressé, szabaddá és tisztává, hogy valami újat hallhasson. Valójában a buddhizmus számos tulajdonságot és alapelvet oszt meg a tudománnyal, ám a buddhizmus inkább az elme-szív tudománya, mint a fizikai dolgok tudománya.1 A buddhizmus spirituális tudomány. Ezért új lehet számodra.

A Dhamma mint Orvosság

Az első dolog, amit észreveszünk, hogy a buddhizmus vagy a Dhamma gyógyszer a betegségek gyógyítására. Ez egy furcsa és különleges gyógyszer, mert bárki elfogyaszthatja, függetlenül vallásától, nemzetiségétől, etnikai hátterétől, oktatásától, osztályától vagy nyelvétől. Bárki használhatja ezt a gyógyszert, mert a Dhamma olyan, mint azok a modern gyógyszerek, amelyek gyógyítják a fizikai betegségeket. Az ilyen gyógyszereket az emberek szerte a világon fogyaszthatják, függetlenül attól, hogy vallásuk, fajuk, nemük, szakmájuk vagy nyelvük szerinti-e. Noha különböző kultúrákból származunk, használhatjuk ugyanazt a gyógyszert. Vegyünk például az aszpirint. Nem számít, ki és hol vagyunk, vehetünk néhány aszpirint, hogy megszabaduljunk a fejfájástól. A Dhamma ugyanaz. Ez az egyetemes gyógyszer.

Szeretnénk mondani, hogy a Dhamma a betegség vagy roga gyógyszere. Szeretném, ha használnánk ezt a páli „roga” szót, mert világos és hasznos jelentése van. Noha ezt általában "betegségnek" fordítják, a roga szó szerint azt jelenti, "amely szúrja és átszúrja", ezáltal fájdalmat okozva. Nem igazán tudjuk, honnan származik az angol szó "disease", ezért inkább a "roga" -t részesítjük előnyben. Jelentése bizonyos és megfelelő: szúrás, átszúr, ferde. A Dhamma meg tudja gyógyítani ezt a roga szúrást és átszúrást.

A roga, amelyben leginkább aggódunk, lelki. Szellemi betegségeknek nevezhetjük. A fizikai betegség áttöri a testet; a lelki betegség megszúrja az elmét. A Dhamma az utóbbi gyógymódja. Ha nincs lelki betegségünk, a Dhamma tanulmányozása teljes időpocsékolás. Ezért mindenkinek alaposan meg kell vizsgálnia, hogy ismerje a roga mindkét fajtáját: fizikai betegség, a testi roga, a szellemi betegség, az elme, a szív vagy a szellem rogája. Akkor nézz magadba - most! - Van valamilyen lelki betegséged? Mentes vagy a betegségtől, vagy pusztán elviseled?

Dhammával kapcsolatos tanulmányunkat azzal kezdjük, hogy megismerjük saját betegségünket. Addig kell keresni magunkban és megvizsgálni saját magunkat, amíg meg nem látjuk és felfedezzük, hogy a spirituális betegség hogyan hat ránk. Ezzel be kell nézni! Ha nem, akkor nem lesz megfelelő a Dhamma tanulmányozásának kezdete. Ha nem értjük a betegséget, amelytől szenvedünk, csak ostoba, céltalan módon tanulmányozzuk a Dhammát. Valójában legtöbbünknek már van valamilyen ismerete a lelki betegségéről, de a legtöbb embernek ezen ismerete csekély, szétszórt vagy nem egyértelmű.

Beszéljünk még egy kicsit a betegségről annak tisztázása érdekében. Az elmét zavaró összes probléma az öregedésből, betegségből és halálból adódó probléma. Ezek a betegség első tünetei. Elménket zavarják és csalják a problémák, amelyek abból fakadnak, hogy valamennyien öregszünk, betegesek vagyünk és meghalunk. Ezeket a problémákat kell először megvizsgálni. Ezután három általános, különféle probléma merül fel: elválunk azon dolgoktól, amelyeket szeretünk. Megtapasztaljuk azokat a dolgokat, amelyek nem tetszenek, és vannak kívánságaink, amelyek nem teljesülnek. Ezek általános problémák, amelyek spirituális betegséghez vezetnek. Minden mást megelőzően, mindenkinek ismernie kell ezeket a problémákat vagy betegségeket, ahogyan magunkban megtapasztaljuk őket.

BELÜLRŐL NÉZVE

Ez az oka annak, hogy a Dhammát inkább belső, mint külső szempontból kell tanulmányozni és megtanulni. Magából, az életből kell tanulnunk. Tanuljunk meg mindent, amit megtapasztalhatunk ebben a testtömegben. Kérjük, ügyelj arra, hogy csak belül tanulj, és ne zavard a tanulást. Soha nem elegek azok a dolgok, amelyeket külső forrásokból tanulunk, például könyvekből és beszélgetésekből. Csak betekintve tudjuk megérteni a lelki betegségeket. A külső tanulás és a tanulás, például a könyvek olvasása, a beszélgetés és a beszélgetések meghallgatása, ahogyan jelenleg dolgozol, nem több mint a belső tanulás módszerének és eszközeinek magyarázata. Ez a külső tanulmány csak megmutatja, hogyan kell csinálni a belső tanulmányt. Ezután, el kell menni és teljesiteni kell a belső tanulmányt, hogy megértsd a Dhammát.

Arra kérek mindenkit, hogy belülről kezdje el tanulmányait a belsőleg tapasztalati problémák tanulmányozásával. Vessen egy pillantást az öregedésből, betegségből és halálból eredő problémákra. Félünk az öregedéstől, betegségtől és a haláltól; ezekből különböző szinteken sokféle probléma jelentkezik. Világosan meg kell figyelnünk ezeket a dolgokat ugyanúgy, ahogy a geológus megvizsgál egy sziklát, mint amikor a kezünkkel valamit felveszünk, tartsuk a fény felé, és óvatosan vizsgáljuk meg, amíg egészen pontosan nem látjuk. Hasonlóképpen világosan látnunk kell azokat a problémákat, amelyek saját öregedésünkből, betegségeinkből és halálunkból fakadnak. Ezenkívül, meg kell vizsgálnunk az olyan problémákat, mint például a szeretett dolgoktól való elválasztás, a nem szeretett dolgokkal való találkozás, dolgokra történő vágyakozás, és  azok  nem teljesülése.

A fenti problémák eredménye a dukkha (fájdalom), mind fizikai, mind mentális szinten. A dukkha tünetei és állapota sokféle és változatos. Sokféle formában fordul elő: szomorúság, elégedetlenség, gyász, siratás, könnyek, frusztráció, fájdalom, szenvedés, és még sok más. Mindegyikre vannak páli kifejezések, de az, amit mi ennek mondunk, nem fontos. Nem kell tudnunk az összes elnevezését, mégis tudnunk kell, hogy ezek a dolgok valóban hogyan érzik magukat, amikor megtapasztaljuk őket. Először is meg kell ismerned önmagad. Mindez roga, a betegség tünetei és az általunk elfogott betegség eredményei.

A Dhamma, a roga (betegség), a lelki betegség gyógyszere; tehát az a kérdés, amelyet itt tárgyalunk, az elme és a szellem kérdése. Buddha megismerte ezt a betegséget, megtalálta a gyógymódot és felhasználta a gyógyszert, hogy megszabaduljon a betegségtől. Ezt követően Buddha megtanított nekünk mindent a rogáról, a gyógyításáról és a gyógymód alkalmazásának módjáról. Kérjük, így értsd meg Buddhát. Ha szellemi betegségtől szenvedsz, érdekeljen az Ő Dhammája.2 Ha azonban valaki közületek teljesen mentes a lelki betegségtől, pazarolja az idejét Dhammára - hazamehet. Ismétlem, mindenki, akinek nincs lelki betegsége, távozzon.

A GYÓGYÍTÁS FEJLŐDÉSE

Most beszéljünk a Dhamma tanulmányozásáról, amely a szellemi betegséget gyógyító gyógyszer. Sok szakasz és szint létezik Dhammáig. Tanulással kezdjük, mint bármely más közönséges tantárgynál 3. Talán a kezdetben nincs valódi megértésünk a Dhammáról. Noha sok könyvet olvastunk és beszélgetést hallgattunk, nem igazán ismerjük a Dhammát. Tanulmányozzuk annak érdekében, hogy megismerjük, akkor tudásunk lesz. Ha van némi tudásunk, azt fel kell használni. Röviden: ha érdemes, meg kell ismernünk a Dhammát, amíg a Dhamma meg nem született, majd használnunk kell a Dhammát.

Vizsgáljuk meg újra ezt a három dolgot. Annak ellenére, hogy valószínűleg sokat olvastuk és tanulmányoztuk a Dhammát, bár sok tudással rendelkezhetünk róla, lehet, hogy nincs megfelelő tudásunk. Ez azt jelenti, hogy nincs igazán Dhamma. Ha nem megfelelő a tudás, akkor nem fogjuk tudni használni. Ezért addig kell tanulnunk, amíg elegendő mennyiségű megfelelő ismerettel nem rendelkezünk. Egyébként nem tudjuk használni. Kérjük, alaposan vizsgáld meg ezt a tényt. Dhammának lennie kell, helyes és megfelelő megértéssel kell rendelkeznünk a Dhammáról. De a megfelelő ismeretek nem elegendőek, elegendő mennyiségű megfelelő tudással kell rendelkeznünk, és nagyon gyorsnak kell lennie. Ha nem gyors, akkor soha nem érkezik meg időben a megfelelő helyre. Gyorsnak és szakértőnek kell lennünk a Dhamma alkalmazásában.

Ha ezen ismeretek pusztán valahol a fejünkben vannak, az nem gyógyítja meg a lelki betegséget. Szakértőnek kell lennünk benne; nagyon ügyesnek kell lennünk annak megfelelő használatában. Légy ügyes, mozgékony és szakértő, hogy megértsd a már meglévő szellemi betegséget, valamint az esetlegesen felmerülő új szellemi betegségeket. Ha megvan ez a megértés, akkor az jó kiindulási pont abban, hogy a Dhammát felhasználhatjuk betegségünk gyógyítására. Tehát tanulmányozd magadban a betegséget. Ez az a fajta tudás, amelyet fejleszteni kell.

EGY IGAZSÁGOS TANÍTÁS

Tudnod kell, hogy Buddha csak egy dologról beszélt, nem másról, mint: dukkha (fájdalom, elégedetlenség) és a dukkha kioltásáról. Buddha csak a betegséget és a betegség gyógyítását tanította; nem beszélt másról. Amikor az emberek kérdéseket tettek fel más dolgokban, Buddha megtagadta idejének pazarlását az ilyen dolgokra. Manapság minden más dolgot tanulmányozunk. Kár, hogy kíváncsiságunk felvetik a következő kérdéseket: Halál után újraszületek? Hol fogok újraszületni? Hogyan fog történni? Kérjük, ne pazarolja az idejét ezekre a dolgokra. Ahelyett, hogy sok könyvet olvasna, szánjon időt arra, hogy a dukkhára és a dukkha teljes, teljes kioltására összpontosítson. Az a tudás, amelyet el kell tárolni, az a tanulás. Ne aggódjon mást tanulni!

 Buddha csak a dukkhát és a dukkha teljes megszüntetését tanította. Megtanította, hogy ezt a két dolgot a testünkben kell tanulmányoznunk. Ezt csak akkor lehet megtenni, amíg a test életben van. Amint a test meghal, nem kell többé aggódni ezzel a problémával kapcsolatban. De most, amíg élünk, folyamatosan, folyamatosan és befelé tanulmányozzuk a dukkha-t (lelki betegség) és a dukkha (a lelki betegség gyógyítása) teljes megfojtását.

  Az egész világon kevés érdeklődés mutatkozik a dukkha kérdésével és annak végével kapcsolatban. A világ egyik iskolája sem fordít rá kellő figyelmet. Az egyetemeken nem tanítják vagy tanulják. Az iskolákban és az egyetemeinkben csak az okosság, a sok tény tárolása és az a képesség, hogy mentális trükköket hajtsunk végre, élvez elsőséget. A hallgatók okosan és valamilyen módon élik meg diplomát. A modern oktatás ezt jelenti: okos vagy és sok pénzt keresel. A Dukkha-t és a dukkha kioltását teljesen figyelmen kívül hagyják. Hisszük, hogy a mai világban az összes oktatás hiányos. Nem tökéletes, mivel a legfontosabb témákat elfelejtik; az általános tudásbázis és a megélhetési képesség nem elegendő. Van egy harmadik tudásterület, amelyet az iskolák és az egyetemek nem tanítanak: hogyan lehet ember lenni. Miért hagyják figyelmen kívül a megfelelő embert, azaz egy dukkhától mentes ember létét? Mivel egy megfelelő embernek nem szabad lelki betegségben szenvednie, a modern oktatás hiányos és elégtelen, mindaddig, amíg nem képes gyógyítani a lelki betegséget.

MILYENEK AZ EMBERI LÉNYEK?

Helyes és megfelelő, hogy mindannyian azért jöttetek ide, hogy a harmadik oktatást folytassátok: hogyan lehet az ember probléma nélkül, hogyan lehet mentes, a dukkhától. Jó, hogy idejöttetek, és érdekel titeket ez a téma. Röviden: használjátok ki  ezt a lehetőséget, hogy megtanuljátok, mit igényel egy emberi lényt.

Ha valaki azt mondja, hogy még nem vagy ember, kérlek, ne mérgelődj, és kérlek, ne bántsd. Először meg kell nézni és látnod kell, hogy mit jelent emberi lénynek lenni. Vessünk egy pillantást a "manusaya", páli szóra. Ez egy nagyon jó szó, mert nagyon hasznos jelentéssel bír. A manusaya azt jelenti, hogy "magasztos gondolkodású", olyan elme, amely elég magas értelmű ahhoz, hogy a problémákat felfogja. A problémák olyanok, mint az árvíz, de a magasztos elmét nem tudják elárasztani. Ha az elme magas szintre emelt, akkor azt mondhatjuk, hogy az ember manájaya. Nemvagyok biztos abban, honnan származik az angol "human lény" szó. Gondolkodásunk szerint a „nagy gondolkodású” kifejezést is jelentnie kell. Az "ember" valószínűleg a mana-hoz (elméhez) kapcsolódik, jelentésének "hu" -nak "magasnak" kell lennie. Tehát az embernek "magabiztosnak" kell lennie.

A dolgok szerint a Dhamma az a tudás, amely pontosan megmondja nekünk, mit jelent embernek lenni. Minket érdekel az, hogy mikor lennénk teljesen emberek, és nem pusztán csak "emberi" testben maszkolunk. Ahhoz, hogy valóban emberek legyünk, mindenekelőtt problémáknak kell lennie. Tanulj és tanulj annak érdekében, hogy teljesen ember lehessél. Tanulj, gyakorolj és dolgozz egy olyan elmén, szív és szellem fejlesztésén, amely mindenekelőtt a problémákat jelenti. A problémák alatt dukkha-t értünk, azt a dolgot, amelyet felmerülve nem tudunk tolerálni vagy elviselni. Amikor ez bekövetkezik, nem tudjuk kibírni és küzdeni ellene, hogy megszabaduljunk tőle. Ez izgatottságot, kellemetlenséget, boldogtalanságot és egészségtelenséget okoz. A Dukkha, a mi problémánk "elviselhetetlenséget, intoleranciát" jelent. Nem bírunk el vele, nem tudunk megbirkózni vele.

Még egyszer hadd ismételjem meg, hogy ha nincs problémátok, akkor hazamehettek. Nem kell pazarolnod az idődet a Dhamma tanulmányozására. Ha azonban van valamilyen problémád, csak egy kis probléma is, vagy talán sok, akkor nézz rájuk. Maradj körünkben és tanuld meg, hogyan kell nézni a problémákat.

Merem állítani, hogy mindenkinek van problémája, és hogy mindannyiunknak ugyanaz a problémája. Ez az egyetlen probléma, amely zavar minket, és a fentiekben tárgyaltuk. Ez a probléma az öregedéssel, betegségekkel és halállal kapcsolatban merül fel. Röviden: nem kapjuk meg azokat a dolgokat, amelyeket szeretnénk. Nem tudjuk örökké fenntartani ezt a testet. Az élet soha nem pontosan olyan, amilyet szeretnénk. Ezt a problémát mindannyian osztjuk.

TUDOMÁNYOS MEGKÖZELITÉS

Mindannyian olyan helyzetben vagyunk, hogy tudományos módszert kell használnunk a probléma megoldásához. Tudományos megközelítést kell alkalmaznunk, mivel a filozófia és a logika módszerei nem tudják megoldani a problémát.4 Van számtalan filozófia, amelyek mindent elképzelnek, de egyikük sem oldja meg a problémánkat. A filozófiák nagyon népszerűek a mai világban, szórakoztatók és érdekesek, de nem működnek. Ezért kell egy olyan tudományos módszerhez fordulnunk, amely képes és megoldja a problémát.

Ideje visszaemlékezni valamire, amiről valószínűleg már hallottunk: a négy nemes igazságról (ariya-sacca). Kérjük, gondoljon erre a legfontosabb kérdésre. A négy nemes igazság a buddhizmus tudatának tudományos alapelve. A négy nemes igazság lehetővé teszi számunkra, hogy az adott problémát pontosan úgy tanulmányozzuk, ahogyan az van, anélkül, hogy bármilyen hipotézisre támaszkodnánk. Legtöbben ismerik azt a szokásos tudományos módszert, amelyben hipotézist javasolnak, majd kísérleteken tesztelnek. Az ilyen hipotézisek csupán a találgatás és becslés formái. Az ariya-sacca esetében az ilyen ügyetlenség nem szükséges. A valóságot közvetlenül megtapasztalják és megvizsgálják, nem pedig a hipotézisek, jóslatok és értékelések korlátozásain keresztül.

Mi tehát a négy nemes igazság, amelyet meg kell vizsgálnod?

 Ezek:

1) dukkha;

2) a dukkha oka;

3) a dukkha megszüntethető;

4) az út, amely megsemmisíti a dukkhát azáltal, hogy megszünteti az okát.

Ez az ariya-sacca. Megvannak a tudomány jellemzői, a tudomány érvelése és a tudomány módszertana. Röviden: ezeket az igazságokat valós dolgokra alkalmazzuk, ahogy azok valójában az életben történnek, hipotézisek nélkül.

Csak a könyvek olvasása nem teszi lehetővé ezt a tudományt. A könyvek további hipotézisekhez, ötletekhez és véleményekhez vezetnek. Még egy buddhizmusról szóló könyvben is a négy nemes igazság csak hipotézisekké válik. Ez nem tudomány, hanem csak filozófia, amely mindig figyelmeztet minket arra, hogy hipotézisekkel játsszunk. Tehát gyakran elakadunk a feltételezések, javaslatok és érvek végtelen körében. Nincs igaz Dhamma abban, hogy nincs valójában eloltott dukkha.

AZ IGAZI DOLOG

Ha tudományos, akkor szeretnénk tudni róla, gyakoroljunk valódi dolgokkal, és felejtsük el a hipotéziseket. Tanulmányozzuk magát az igazi dolgot: tanulmányozza a dukkhát, amint megtapasztaljuk. Nézzük meg a dukkha okát, megtapasztalva azt. Közvetlen személyes tapasztalatok révén figyeljük meg az érme másik oldalát - a dukkha végét. Végül vizsgáld meg, mit kell tenni a dukkha megszüntetéséhez. Ez a módszer tudományos. Mindaddig, amíg nem ezt csinálod, filozófiát csinálsz. Csak filozófiai buddhizmusod lesz. Ne ragadjon az elmédbe. Nézd meg magad, tanulmányozd magad, látni fogod ezeket az igazságokat, amint azok valóban megtörténnek. Ha csak a buddhizmus gondolataival játszol, soha nem fogod megtalálni az igazi dolgot.

Ha csak a buddhista könyveket vizsgálod, függetlenül attól, hogy melyik forrástól vagy hogyan tanulmányozod, akkor végül mindig felmerül az érzés, hogy a buddhizmus filozófia. Ennek oka az, hogy a buddhizmusról szóló legtöbb könyv szerzői filozófiának tekintik. Valójában úgy gondolják, hogy a buddhizmus filozófia, ami teljesen téves.

FELEJTSD EL A FILOZÓFIÁT

Tanulmányozni kell a "vallás" szót, ez nem azt jelenti, hogy "higgyünk Istenben". Ha egy jó szótárban megnézed ezt a szót, látni fogod, hogy a latin religare-ból származik, ami azt jelenti, hogy "megfigyelni és a legfelsőbb dologhoz kapcsolódni". Így a vallás "megfigyelési rendszer volt, amely az emberiség végső céljához vezetett". Ezután a vallás „az a dolog, amely az embereket a Legfelsőbb Dologhoz (Istenhez) köti.” Végül a két jelentést egyesítették, és a vallás megértése „a megfigyelés (gyakorlat) rendszere volt, amely az embereket a Legfelső Dologhoz köti”. A Legfelsőbb dolgot nem kell "Istennek" hívni. Ha azonban ragaszkodunk ahhoz, hogy "Istennek" hívjuk, akkor ismerjük fel, hogy "Istennek" két jelentéssel kell rendelkeznie: személyes Isten és személytelen Isten.

A BUDDHISTA BÁLVÁNY

Azt a gondolatot, miszerint a buddhizmus filozófia, tedd félre, tedd be egy fiókba, hogy úgy gyakorolhass, hogy közvetlenül az elmédben tanulmányozd, ahogy a dolgok történnek: dukkha, dukkha oka, dukkha megszüntetéséhez vezető út, és a dukkha megszűnése. Tanuld ezeket, amíg nem tapasztalod meg néhány dukkha kioltását. Amint ezt megtapasztalod, megtudhatod, hogy a buddhizmus nem filozófia.

Azonnal megtudhatod, hogy a buddhizmus tudomány. Megvan a tudomány felépítése, alapelvei és szelleme, nem pedig a filozófiája. Ugyanakkor látni fogod, hogy ez egy vallás, sajátos karakterével. Olyan vallás, amely teljesen összeegyeztethető a modern tudománnyal. A buddhizmusban minden elfogadható, amit a tudomány valóban megért, és amely a tudat és az elme tudománya. Kérjük, így értsd meg a buddhizmust.

Te egy lehetsz a sok közül, akik úgy gondolják, hogy egy vallásnak Istennel kell rendelkeznie, és hogy Isten nélkül nem vallás. A legtöbb ember úgy véli, hogy a vallásnak legalább egy Istennel kell rendelkeznie. Ez a megértés nem helyes. Bölcsebb nézet az, hogy kétféle vallás létezik: teista és nem teista. A teista vallások legfelsőbb dologként állítják Isten véleményét, és azt a hitet, hogy Isten mindennél fontosabb. Tekintsd a buddhizmust nem-teistaként, mert nem feltételezi a személyes Istenbe vetett hitet. A buddhizmusban személytelen Isten van, azaz a természet igazsága (sacca) a tudományos alapelvek szerint. Ez az igazság a buddhizmusban a legmagasabb dolog, egyenértékű a teista vallások Istenével vagy isteneivel.

Ha inkább "Istennek" hívod, akkor meg kell értened, hogy a buddhizmus a természet törvénye, akárcsak Isten. A természet törvénye - például az idappaccayata törvény, amely az okozati és a feltételesség törvénye - a buddhista Isten. Az idappaccayata jelentése:

Feltételként ez; Mivel ez felmerül, ez merül fel. Feltétel nélkül ez nem; Mivel ez megszűnik, ez szűnik meg.5

Ez a buddhizmus legfelsőbb dolga; ez a természet törvénye a buddhista Isten. A buddhizmusban nincs személyes Isten; Isten - a természet törvénye - személytelen Isten. Mivel a buddhizmusban valójában van Isten, ezért vallás.

Sok nyugati író és a buddhizmus tudósa azt állítja, hogy ez nem vallás, mivel nincs Isten. Szörnyű hibát okoznak, mert semmit sem tudnak a személytelen Istenről. Ha tudnák, látnák, hogy valóságosabb és valósabb, mint bármely személyes Isten. És nem írnák, hogy a buddhizmus nem vallás. Azt írnák, hogy a buddhizmus egy másik vallásfajta. A személyes istenekkel folytatott vallás az is egy vallásfajta, a buddhizmus pedig a másik fajta, amely személytelen Istennel rendelkezik.

A legtöbb vallás hisz egy Teremtőben, általában egy személyiséggel rendelkező individualista Istenben. A buddhista Teremtő személytelen. Ez a személytelen Isten, a Dhamma vagy a Természet törvénye az idappaccayata törvénye: Mert ez van, így van. Mert ez így van, van.

Ez az okozati összefüggés törvénye, ennek oka a természetes evolúciós folyamat, amely ezt okozza, és ez végül következményekkel jár, és így tovább. A buddhizmusnak Teremtője van, de ez a személytelen Isten. Ha képes vagy megérteni a különbséget a kétféle isten között - az okozati összefüggések személytelen törvénye és a személyes Teremtő -, akkor könnyedén felismerheted, mi a buddhizmus.

Amikor a dolgok így történnek, rájössz, hogy a dukkha kérdése és kioltása a személytelen Isten törvénye szerint történik. Ezután megérted a Dhammát, és harmóniában élsz a Dhammával. Úgy fogod látni, mint tudományt nem, mint a puszta filozófiát. A tudomány és a filozófia közötti különbség biztosítja, hogy a buddhizmus tanulmánya helyes és összhangban álljon a Dhamma-val.

Ha rendelkezel ezzel a tudással és felhasználod azt, akkor van gyógyszered a lelki betegségek gyógyítására. E gyógyszer szedésével a szív felszabadul; megmentett, megszabadult lesz minden dukkhától. Minden vallás felszabaditást tanít, de csak a buddhizmus tanít megszabadulást minden problémától, a fentebb tárgyalt összes problémától. Tehát nincs probléma vagy dukkha, uralkodjon bennünk; amit "felszabaditásnak" nevezzük. A fent tárgyalt összes betegségből meggyógyítottak.

Remélem, megérted a buddhizmus általános elveit, jelentését és valódi célját. Ha igen, akkor folyamatosan megoldod a problémáid, mert a megértésed eleinte helyes lesz.

Ha megérted, amit mondtak, akkor simán folytatod a lelki betegségek tanulmányozását és gyógyítását. Letelt az idő, a további részletek megismeréséhez várnotok kell a következő beszélgetésig.

 

 

Végjegyzet

1. A buddhista terminológiában nincs valódi különbség a szív és az elme között. Az értelem és az érzelmek nem tekinthetők poláris ellentéteknek. Inkább az egész citta fordítható „elme”, „szív” vagy „elme-szív” kifejezésnek. E három kifejezést szinonimákként használjuk.

 

2. Itt a Dhamma egyben a természetes igazság és a természetes igazság ismerete, amely lehetővé teszi számunkra, hogy véget vessünk a betegségnek, azaz dukkhanak.

 

3. Itt a tanulás nem csak az intellektuális tanulás. Ez magában foglalja a gondolkodást, a vizsgálatot, a képzést, a kísérletezést és a közvetlen tapasztalatokat, hangsúlyt fektetve a képzésre és a tapasztalatokra.

 

4. Ajarn Buddhadasa egyértelműen különbséget tesz a filozófia és a tudomány között, mivel megérti a két kifejezést. Az előbbi pusztán spekuláció, amelynek nincs gyakorlati alkalmazása, míg az utóbbi közvetlenül megtapasztalható és személyesen igazolható a gyakorlat révén.

 

5. Néhány fordító ezeket a sorokat "ezt ... ezt ..." teszi, de a Páli eredeti kifejezetten megismétli "ezt ... ezt ...." Az olvasónak hagyjuk, hogy tükrözze, miért.