Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Alapelvek II.

2020.01.07

Thanissaro Bhikkhu

A L A P E L V E K

Részletek a Tanítási útmutatóból

 

       Copyright 2018 Ṭhānissaro Bhikkhu

This work is licensed under the Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 Unported. To see a copy of this license visit http://creativecommons.org/licenses/by-nc/4.0/. “Commercial” shall mean any sale, whether for commercial or non-profit purposes or entities.

      Questions about this book may be addressed to

Metta Forest Monastery

Valley Center, CA 92082-1409

U.S.A.

        Additional resources

More Dhamma talks, books and translations by Ṭhānissaro Bhikkhu are available to download in digital audio and various ebook formats at dhammatalks.org.

       Printed copy

A paperback copy of this book is available free of charge. To request one, write to: Book Request, Metta Forest Monastery, PO Box 1409, Valley Center, CA 92082 USA.

 

Jegyzet

A karma egy szanszkrit szó, amely azt jelenti, hogy „tett”. A Pāliban, a legkorábbi buddhista kánon nyelvén, „kamma”-nak nevezik.  A „karma” az angol nyelvű világban sokkal ismertebb. Mivel azonban a „kamma” valószí-nűleg az a szó, amelyet maga Buddha használt, akkor ezt biztosan - a többi fogalom Pāli helyesírásával - szövegekben is használták. Ezért ebben a könyvben is igy használom.

 

Bevezetés

A KAMMA ÉS AZ ÚJraSZÜLETÉS gyakran a sors és a tehetetlenség tanítása, a múlt ismeretlen befolyásaival szemben. Ezért gyakran elutasítják őket. Ezeket sokan a buddhizmus kulturális poggyászának tekintik. Az indiai hiedelmek követőinek egyes csoportjai, - akár azért, mert nem gondolták át alaposan Buddha tanítását, akár azért, mert korai követői nem maradtak hűek tanításaihoz - bár  ezek nem illenek bele a tanítás többi részébe, összekeverték a Dhammát, és Buddha tanítását. Tehát most, hogy a Dhamma eljutott Nyugatra, sok ember úgy gondolja, hogy itt az ideje, hogy ezt a felesleges poggyászt ne hagyják a köztudatba. Egyedül Buddha valódi üzenetére összpontosítsunk, amely közvetlenül a saját kulturális igényeinknek felel meg.

A kamma és az újraszületés valódi problémája azonban az, hogy hajlamosak vagyunk félreérteni ezeket a tanításokat. Ennek oka az, hogy a buddhizmus a többi indiai vallással egy időben jött Nyugatra, és tanításaik összekeveredtek. Amikor kiválasztjuk, hogy melyik tanítás tartozik valójában a Dhammahoz, azt láthatjuk, hogy a „Kamma” és „Újraszületés” feliratú tanítások valójában olyan értékeket tartalmaznak, amelyek bármilyen kultúrában felbecsülhetetlenek. A tévesen sorsnak nevezett téves tanítás helyett a Kamma tana megmutatja, hogyan fejleszthetnek az emberek a jelenben olyan készségeket, amelyek a szenvedés végéhez vezetnek. Tehát annak érdekében, hogy megmutassuk, mennyire értékesek ezek a tanítások, ezekre a témákra gyakran feltett  kérdésekre a Pāli Canonon alapuló válaszok a következőkben olvashatók

 

Alapelvek

Karma kérdések és válaszok

1. Mi a kamma?

A „kamma” szónak a kontextustól függően két jelentése van. Elsődlegesen szándékos cselekedeteket jelent, melyek gondolatban, szóban és cselekedetek-ben [1.bek.]  követhetünk el; másodszor: a szándékos - múltbani vagy jelenbeni - cselekvések eredményei, amelyeket az ezen cselekvések mögötti szándék minősége határoz meg. [2.§] 

2. Hogyan határozzák meg a cselekedetek az eredményeket?

A jó, szándékos cselekedetek - azok, amelyek nem ártanak magadnak vagy bárki másnak - hajlamosak kellemes eredmények elérésére. A szándékos, akaratlagosan elkövetett cselekedetek - azok, amelyek árthatnak maguknak vagy másoknak, vagy mindkettőnek - általában fájdalmas eredményeket eredményeznek [16.§]

Fontos hangsúlyozni a hajlamosak szót, mivel itt nincs egy szemet-szemért típusúként meghatározható kapcsolat a szándékos cselekmény és annak eredményei között. Buddha egyik képe a kammáról, egy mag (19.,47.bek). Amikor keserű dinnyemagot ültetsz, az keserű dinnye-szőlőt eredményez. Ha szőlőmagot ültetsz, az szőlőt eredményez. Nem számíthatsz arra, hogy a szőlőmag keserű dinnyét, vagy a  keserű dinnyemag szőlőt eredményez. Ez biztos. Az viszont kérdés, hogy vajon a magvak egészséges, erős szőlőt teremnek-e. Ez nem csupán a mag egészségétől függ. A talaj, a nap és az eső mind szerepet játszanak benne, és akkor fennáll annak a lehetősége, hogy a vetőmag megsérülhet vagy megsemmisülhet egy tűzben, egy állat elfogyaszthatja, vagy más növények elnyomják őket, mivel azok erősebb magvakból nőnek a környező területen.

Ugyanígy, amikor „kamma magot” ültetsz, és ügyes vagy akkor, az kellemes eredményeket fog adni, és fájdalmas eredményeket, ha rosszat cselekszel. Például a nagylelkűség hosszú távon gazdagsághoz vezet. A mámorító szerek szellemi zavarokhoz vezetnek. De az, hogy ezek az eredmények milyen erősek lesznek és mennyi ideig fognak téged érni, az eredeti cselekedeteken túl sok tényezőtől függ.  Úgymint, az „ültetés” előtt tett cselekedeteidtől, az „ültetés” után tett cselekedeteidtől, különösen akkor, amikor az eredmények teljesen beérettek. [11. bek] 

Valójában ez az utolsó tényező - hogyan gondolkodik az elméd a régi kamma magok érése körül - a legfontosabb  annak meghatározásához, hogy szenvedsz-e ezen eredményektől. Ha jelenlegi cselekedeteid -az új kamma- helytelenek, mivel kapcsolatba kerülnek a régi kamma eredményeivel, akkor még a jó múltbeli kamma eredményei is szenvedést okozhatnak. Ha a jelenlegi kammád jó, az minimalizálhatja azt a szenvedést, amelyet a múlt rossz kammája okozna. Ha egy ismeretlen cselekedetből származó fájdalmat, a fájdalom megértésének lehetőségének tekint úgy, hogy megszabadítsa magát annak erejétől, sokkal kevesebb szenvedést fogsz elszenvedni.

3. Ha a szándékod befolyásolja az eredmény minőségét, ez azt jelenti, hogy minden jó szándékkal végzett tevékenység jó eredményt fog hozni?

A jó eredmények elérésének szándékának mentesnek kell lennie a kapzsiságtól, a vágyaktól és a téveszméktől. [31.§ ]  Lehetséges, hogy a szándék jó, de téveszmén alapul, amely könnyen elfedheti a finom ellenszenvet vagy kapzsiságot. Ebben az esetben a szándék szerinti cselekedet rossz eredményekhez vezet: például azt hitték, hogy vannak idők, amikor könyörületes cselekvés ölni, hazugságot mondani vagy tiltott módon szexelni. A jó eredmények elérése érdekében a fellépésnek nemcsak jónak, hanem ügyesnek is kell lennie: más szóval, tévedéstől mentesnek.

A téveszmék minimalizálása érdekében gyakorlati tapasztalatokat kell szerezni abban, hogy mi az, ami hosszú távon ténylegesen jó eredményeket ad, és mi az, ami nem. Ezért tanította Buddha cselekedeteinkben a három tulajdonság fejlesztését:

bölcsesség - hosszú távú boldogság elérésére törekszik;

együttérzés - azzal a szándékkal, hogy senkit ne sértsen meg tetteivel; és a tisztaság - cselekedeteink tényleges eredményeinek ellenőrzése és a hibákból való tanulás, hogy ne tévesszen meg olyan szándékkal, amely bölcsnek és együtt érzőnek tűnik, de valójában nem az. A tisztaság ilyen módon történő fejlesztésén keresztül képzik a jó szándékokat, hogy helyessé váljanak.

Ezen túlmenően a készségnek két fő szintje van: a helyes cselekedetek, amelyek jó újraszületéshez vezetnek, és azok, amelyek teljes egészében túlmennek az újraszületésen, a nibbāna (nirvāna) irányába: a téren és időn kívül eső, szenvedéstől mentes dimenzióba.

4. Meddig tart a kamma eredménye?

 Néha a következő élettartamig tartanak, más esetekben - ha valóban erősek - sok élettartamon keresztül is eltarthatnak.[1.§] Vannak olyan esetek is, amikor egy cselekedet eredménye nem jelenik meg ebben az életben vagy akár a következő életben sem. Ennek oka az, hogy más cselekedetek akadályozzák megjelenésüket. Ilyen esetben az eredmények csak későbbi élettartamban jelennek meg. [14.§]

De csak azért, mert valaki egy elmúlt életbeli rossz kammával született, még nem jelenti azt, hogy egész életében szenvednie kell tőle. Van egy rész, ahol  Buddha háromféle beteg embert ír le: azokat, akik meggyógyulnak betegségükből, még ha nem is kapnak gyógyszert: azokat, akik csak akkor gyógyulnak, ha gyógyszert kapnak: és azokat, akik nem gyógyulnak még akkor sem, ha gyógyszert kapnak. Ezért, az orvosok mind a három csoportnak gyógyszert adnak, mert lehetetlen előre tudni, hogy melyik csoporthoz tartozik egy beteg. [6.§]

Ugyanígy, ha valaki szegénynek született annak eredményeként, hogy a múltban hitetlen volt, ez nem azt jelenti, hogy szegénynek kell maradnia. Vannak olyan emberek, akik kevés erőfeszítéssel lépnek ki a szegénységből - ez az eset, amikor a régi kamma egyszerűen önmagában fut ki. Egyesek csak akkor lépnek ki a szegénységből, ha erőfeszítéseket tesznek - ez olyan eset, amikor az új kamma meggyorsíthatja a régi kamma végét. És egyesek nem kerülnek ki a szegénységből, függetlenül attól, hogy keményen dolgoznak - ez olyan eset, amikor a régi kamma nagyon erős. Ezért, az embereknek mindent meg kell tenniük, hogy ellensúlyozzák a régi kamma rossz hatásait. Még ha erőfeszítéseik nem jelentenek hatást a jelen életükben, később képezik majd a boldogság alapját.

5. A kamma alakít mindent, ami tapasztalat?

 Buddha a kamma tanítását csak három dologgal magyarázta:

• az öröm és a fájdalom tapasztalata;

• a halál utáni újraszületés mértéke, például a bölcsesség vagy a bölcsesség hiánya, a vagyon vagy a vagyon hiánya, valamint az élettartama hossza; és

• mit kell tenni az újraszületési ciklusból való kilépéshez? A nemes nyolcas út - a helyes nézet, a helyes döntés, a megfelelő beszéd, a megfelelő cselekedet, a megfelelő megélhetés, a megfelelő erőfeszítés, a megfelelő tudatosság és a megfelelő koncentráció - ez a kamma utolsó típusa: a kamma, amely a nibbanához vezetve véget vet a kammának. [1.17. bek] 

Elnézve ezeket a kérdéseket, Buddha azt mondta,  ha valaki megpróbálná meghatározni a kamma szerteágazó eredményeit, azt megbolondulna. [15.§]  Tanítása egyszerűen a szenvedéssel és a szenvedés végével foglalkozik.

6. Igaz-e az, hogy „Ha meg akarod látni egy ember múltbeli cselekedeteit, nézd meg a jelenlegi állapotát; ha meg akarod látni a jövőbeli állapotát, nézd meg jelenlegi cselekedeteit? ”

Ez túl így egyszerű. Ez azt jelenti, hogy egyetlen kamma számlával rendelkezünk, mint például bankszámlával, és a jelenlegi helyzetünket az egyenleg mutatja.

Mint fentebb említettük, a kamma olyan, mint a magok egy mezőn. A szántóföldön minden szándékkal (jó, rossz) kamma magvakat ültetünk, és ezek a magvak különböző ütemben érnek be. Tehát rengeteg kamma számlával rendelkezünk a  magok különböző fejlődési szakaszaiban.  Pillanatnyilag mindig csak a csírázó magvak láthatók. Ami még nem csírázott, nem tudjuk, hogy az jó vagy rossz vetőmag.

7. Van-e általános elv ezen kamma magvak kölcsönhatásának alapján?

Igen. A szenvedéshez vezető tényezők leírása során Buddha a mögöttes mintát két okozati elv kombinációjával magyarázta. Az első elvben az eredmények ugyanakkor akkor merülnek fel, amikor annak oka felmerül, és ugyanakkor tűnnek el, amikor az ok megszűnik: Ha ez az, azaz. Ha nem ez, akkor nem az. Ez az okozati összefüggés a jelen pillanatban. A második elvben az ok felmerülése az eredmény megjelenéséhez vezet a jelenben vagy egy későbbi időpontban; az ok megszűnése az eredmény megszűnéséhez vezet, akár a jelenben, akár egy későbbi időpontban: ennek felmerüléséből származik ennek felmerülése. Ennek abbahagyása a megszűnését vonja maga után. Ez az okozati összefüggés az idő múlásával kiterjedhet. [7.bek] 

Az első elvre példa lehet, hogy amikor a mentális fájdalom megjelenik, a vágy azonnal felmerül: és megszűnik, amint a vágy megszűnik. A második alapelvre példa lehet, amikor egy vágy cselekvéshez vezet, akár rögtön, akár később. Mivel a vágy egy időben leáll, a cselekvésnek, és annak eredményeinek végül is le kell állniuk, annak ellenére, hogy túlteljesítik a vágyat.

Ez a két alapelv folyamatosan kölcsönhatásba lép, így -a kamma szem-pontjából- a jelenlegi tapasztalatait három tényező alakítja:

• a múltbeli szándékok eredményei - és ez magában foglalja az összes érzékszférát: szem, fül, orr, nyelv, test és elme;

• jelenlegi szándékai; és

• jelenlegi szándékainak eredményei.

A múltbeli szándékok biztosítják a jelenlegi tapasztalatainak alapanyagát vagy lehetőségeit, ám a jelenlegi szándékok formálják ezeket a nyers potenciálokat a tényleges élményeihez, ugyanúgy, mint a szakács nyers alapanyagokat vesz és elkészíti belőlük az ehető ételeket. Mivel sok múltbeli tevékenység eredménye, mialatt érlelődik, bármikor, bármilyen nyersanyagot kínálhat, és mivel potenciálisan szabad bármilyen típusú új kammát is létrehozhat, és ezek a körülmények komplex módokon kölcsönhatásba léphetnek.

Valójában a jelen tapasztalataiban a jelenlegi szándékaid megelőzik az érzékek tapasztalását.[9.bek] Ez azt jelenti, hogy nem csak reagálsz a látnivalókra, hangokra stb. miután azok megtörténtek. Valójában ezek az érzékszervi bemenetet bizonyos szempontok alapján már megközelítik. Szándékaid határozzák meg, hogy mit fog észlelni az érzékszervekbe történő behatolásból, hogyan fogod értelmezni, mit akar tőled, és mit fog tenni veled. Ha valami dühítőt, látványt, hangot stb. keres, találni fog, hogy táplálja a haragodat. Ha olyan okokat keresel, amelyek valakivel szemben kedvesek, megtalálod azokat. Mint fentebb megjegyeztük, ha ezek a jelenlegi szándékok nem helyesek, akkor még kellemes látnivalók, hangok stb. miatt is szenvedni fogsz. Ha helyesek, akkor elkerülheted a szenvedést akkor is, ha a látnivalók, hangok stb. fájdalmasak.

Ezért a jelenlegi szándékaid nagyon fontosak. Valójában jelenlegi szándék nélkül egyáltalán nem lesz tapasztalatod az érzékek által kínált tér és idő világáról. Felszabadulnál a korlátozásaik alól. Legmagasabb szinten ez a tény teszi a felébredést a tér és az idő külső lehetséges dimenzi-ójába (nibbāna).  Közvetlen szinten elmagyarázza, miért. Bár lehet, hogy rossz kamma magjaid vannak a kamma mezőn való érlelés múltbeli ismeretlen szándékai alapján, akkor bizonyos szabadságot élvezhetsz az érési magok kezelésében úgy, hogy ne kelljen szenvedned tőlük. Lehetsz proaktív a szenvedés megelőzésében. Minél figyelmesebb vagy a jelenben végzett tevékenységed iránt, és minél figyelmesebb tudsz lenni arról, hogyan kell helyesen cselekedni, annál nagyobb szabadságot választhatsz a helyes cselekvési útvonalon itt és most.

Ezért meditálunk: hogy nagyobb szabadságot nyújtsunk magunknak a jelenben. Különösen azzal, hogy szándékosan egy tárgyra - például a lélegzetre - koncentrálunk, érzékenyek leszünk más jelenlegi szándékokra is, amelyek közül néhány nagyon finom. Ez az érzékenység lehetővé teszi számunkra, hogy kibővítsük tudásunkat arról, hogy mi történik az elménkben, és ez viszont kibővíti a jelenlegi választási szabadságunk körét. Sokkal inkább képesek vagyunk kiképezni az elmét azon képességekhez, amelyek szükségesek a jelen pozitív kamma létrehozásához, és a múlt negatív kamma nyersanyagának pozitív kezeléshez, végül a szándékok kammáján való teljes túllépéshez. Így véget ér a szenvedés.

8. Ha jelen pillanatban van választási szabadság, ez azt jelenti, hogy szabad akaratunk van?

Bizonyos mértékig. Mint sok más kérdésben, Buddha egy középúton haladt a determinizmus két szélsősége és a teljes szabad akarat között. Ha az összes élmény múlt nélküli személytelen sors volna, aminek tervezője a teremtő isten. Vagy a saját múltbeli cselekedetek -az egész egy ötlet-, az út gyakorlata, hogy a szenvedésnek értelmetlen vége lenne [3-5]. Nem tudnál választani, hogy ilyen utat kövess-e, és nem lenne ilyen út, amelyet választhatsz: Mintha már mindent meghatároztak volna neked. De ha másrészt a jelen pillanatban a választásod teljesen szabad lenne, a korábbi korlátozások nélkül, ez azt jelentené, hogy jelenlegi döntéseidnek viszont nincs hatása a jövőre. Olyan lenne, mint egy vákuumban repülni: Bármelyik irányba mozgathatod a karod, bárhova kívánkozhatsz, de sehova sem juthatsz el.

Buddha annyira komolyan vette ezt a kérdést, hogy bár ritkán keresett más tanárokat, hogy vitatkozzon velük, akkor is megtenné, ha a determinizmust vagy a teljesen véletlenszerű szabadság káoszát tanítanák.

Ezzel szemben azt tanította, hogy a jelen pillanatban megvan a lehetősége a szabad választásnak, de ezt a lehetőséget a múltbeli helytelen cselekedetek korlátozhatják. Ezek a korlátozások érezhetők mind a külső körülmények között, amelyeket ezek a tevékenységek elérhetővé tesznek, mind a belső szokásaink körében. Ennek ellenére a szabad választás lehetősége fejleszthető, különösen azon a területen, ahol ez a legfontosabb: szabadságunk, hogy választhassuk és menjünk az igaz boldogsághoz vezető úton.

A buddhista gyakorlat egyik fő célja az, hogy javítsa a szokásainkat, amelyekkel a jelen minden egyes pillanatát megformálhatod, hogy azok ebbe az irányba vezethessenek. Vegyük például azt a három szokást, amelyet Buddha az éberség gyakorlásának részeként ajánlott, hogy ez koncentrációhoz és észleléshez vezessen:

• éberség, az a képesség, hogy egyértelműen tisztában legyél mindazzal, amit csinálsz, mind azon eredményekkel, amelyek abból származnak, amit csinálsz;

• figyelemfelkeltés, az a képesség, hogy szem előtt tartsd a Dhamma utasításaiból és a saját tevékenységeiből tanultakat, mi a hasznos és mi a káros; és

• ardencia, a teljes szívből fakadó vágy, hogy minden pillanatban olyan ügyesen cselekedj, amennyire csak tudsz. [44.§

Ezeknek a szokásoknak a kifejlesztésével megteremted a tudás alapját arról, hogy mi működik, és mi nem működik azok közül, amelyek az igazi boldogsághoz vezetnek. Megválaszthatóbbá válik az is, hogy a cselekmények, milyen eredményekhez vezetnek, és milyen az igazi boldogság. Ahogy tudatosságod erőteljes koncentrációvá alakul, megtanulod, hogyan kell legyőzni az örömöt vagy a fájdalmat - miközben a koncentrálás gyakorlására fókuszálsz, még az intenzív élvezet jelenlétében, és megérted a fájdalmat annyira, hogy ne szenvedj tőle. Az elme fokozott ereje kibővíti szabadságod. Több választási lehetőséged van, és képes vagy jobban ügyelni szándékos cselekedeteidre, tekintet nélkül a korábbi szándékaid által formált körülményekre. Olyan lesz, mint egy szakértő szakács, aki képes bármilyen ételt elkészíteni, akár jót, akár rosszat is, abból, ami a konyhakertben megterem.

9. Amikor az emberek a kammáról beszélnek, miért hajlandók összpontosítani a múlt kamma büntetéseire és nehézségeire?

 Figyelmen kívül hagyják azt a pozitív szerepet, amelyet a jelenlegi kamma játszhat az életed alakításában. Úgy gondolják, hogy a múlt kamma determinisztikus, és tehetetlennek hagy téged a jelen pillanatában bekövetkező szerencsétlenség mellett, - Buddha egyáltalán nem így tanította a kammát. Valójában, amikor bemutatta hallgatóinak a kamma témáját, arra összpontosított, hogy az hogyan és mire hatalmazza fel minket a jelen pillanatban. Ugyanakkor megengedi, hogy a mindannyiunk által jól ismert tulajdonságok - például a nagylelkűség és a hála - valóban értelmesek legyenek.[23.bek.]  Miért?

• A felhatalmazás szempontjából buddha kamma- és ok-okozati tanításai megmagyarázzák, miért és hogyan fejleszthetünk készségeket, amelyek a szenvedés végéhez vezetnek. Egyrészt, mivel bizonyos tevékenységek általában bizonyos eredményeket eredményeznek, a múltbeli cselekedetekből megtanulhatjuk az általános mintát arra vonatkozóan, hogy mi kellene és mi nem működne a nagyobb boldogság eléréséhez. Ha a cselekedetek és az eredmények közötti kapcsolat teljesen véletlenszerű, akkor semmilyen készséget nem tudtunk megtanulni. Másrészt, ha a múltbeli cselekedetek teljesen meghatározták a jelenlegi helyzetet - ideértve a jelenlegi tetteidet is -, akkor nem lenne a lehetősége arra, hogy egy készséget megtanuljunk. Tehát Buddha okozati befolyásai és a választás szabadsága együttesen csak a megfelelő feltételeket biztosítják ahhoz, hogy fejlesszük képességeinket olyan cselekedeteink során, amelyek a kívánt boldogsághoz vezetnek.

• Ami a szív jó tulajdonságait illeti, ha a tetteinket teljesen előre meghatároznák, akkor a nagylelkűség semmi különös nem lenne: Az emberek nem azért adnának, mert azt akarták tenni, hanem azért, mert nem volt más választásuk. Nem lenne ok hálásnak lenni a jóságért, amelyet mások tettek értünk: Nekik nem volt más választásuk a kérdésben.

De mivel az emberek rendelkeznek a választás szabadságával, választásuk, hogy nagylelkűek lesznek, dicséretes. Ez azt jelenti, hogy érzékenyek mások igényeire, és képesek visszatartani önzőségüket és kapzsiságukat. Amikor más emberek segítenek nekünk, megérdemlik a hálánkat. Segítségük nehézségeket okozhatott nekik, ám előrementek és szívük jóságából mindent megtették értünk.

Valójában Buddha egyik első tanulsága a választás szabadságáról a nagylelkűség gyakorlásáról szólt. Amikor ajándékot adunk - nem azért tesszük, mert erre felszólítottak minket, hanem azért, mert adni szeretnénk -, ekkor kezdjük felismerni, hogy nem önzőségünknek és kapzsiságunknak kell, hogy vezessen minket. A cselekedet körüli szabadság érzetének megóvása érdekében megtanította a szerzeteseket, hogy ne gyakoroljanak nyomást támogatóikra. Ehelyett a szerzeteseknek meg kellene tanítaniuk az embereket, hogy akkor, és oda adjanak, ahol inspirációt éreznek. Így válik valódivá a választás szabadsága az emberek életében.

10. Azt állítja, hogy bizonyos cselekedetek, bizonyos eredményekhez vezetnek. Tudna példákat hozni?

Igen.  Buddha felhívta a figyelmet ezekre a tendenciákra:

gyilkosság - rövid élethez;

lopás - vagyonvesztéshez;

szexuális kötelességszegés (kiskorúakkal való szex, más már elkötelezett kapcsolatokkal, vagy azokkal, akik cölibátus fogadalmat vállaltak) - rivalizáláshoz és bosszúhoz;

hazugságot mondani - téves bemutatáshoz és téves vádakhoz;

megosztó beszéd - a saját barátságok felbomlásához;

durva beszéd - vonzó hangok hallásához;

tétlen beszélgetés - olyan szavak hallása, amelyeket nem érdemes szívbe venni;

mérgező szerek - mentális zavarokhoz;

mások verése - betegséghez és rossz egészségi állapothoz;

rosszindulat és könnyen haragvás - a csúnyasághoz;

irigység -  lehetetlenné váláshoz;

ártatlanság - a szegénységhez;

tiszteletlen és arrogáns - alacsony születéshez;

nem kérdezi a hozzáértő embereket, hogy mit tegyenek a hosszú távú boldogság elérése érdekében - az észlelés hiányához [25.-26.bek]

Valójában ezek a legenyhébb eredmények, amelyek ezekből a tevékenységekből származhatnak. Ha ismételten részt veszel ezekben, az újraszületésed alacsonyabb birodalmához vezethet, például újraszülethetsz, a pokolban vagy éhes szellemként vagy mint közönséges állat,. (A buddhizmusban ezek az állapotok átmeneti jellegűek, és akkor érnek véget, amikor az odavezető cselekmények hatalma elfogy.)

Lehetséges, hogy az ismeretlen cselekedeteknek is van hógolyóhatása, amelyben egy helytelen cselekvés valószínűbbé teszi, hogy ismeretlen cselekedeteket hajts végre, ugyanakkor olyan helyzetbe hozod magad, amelyben nem akarod hallani az igazságot, helytelen cselekedeteid hosszú távú eredményeiről. Ez növeli annak valószínűségét, hogy még helytelenebb dolgokat fogsz tenni. A hatalomra való törekvés ezen a módon különösen káros lehet: ártani fog azoknak, akik fenyegetik a hatalmat, és amikor megteszik, akkor nem akarják hallani az igazságot arról, hogy mit okozhatnak önmaguknak a káros cselekedeteik. Így egyre kevésbé valószínű, hogy megváltoztatják a cselekvésmódját. [31.§

A helyes oldalról a fenti cselekedetek ellentéte magasabb újraszületésekhez vezethet - az emberi vagy a mennyei birodalmakban. Buddha például észrevette ezeket az okozati összefüggéseket:

tartózkodás a gyilkosságtól - hosszú élet;

a lopástól való tartózkodás - a vagyonvesztés elkerülése;

tartózkodás a szexuális kötelességszegéstől – nincs rivalizáció és  nincs bosszú; stb.

11. Ha mások megsértése a következő élet során általában betegséghez vezet, akkor ebben az életben a betegség mindig a múlt kamma eredménye?

Mint minden más fájdalomélménynél, a betegség sokféle kammikus tényezőből származhat: a múltból és jelenből is. Ezt már te is észrevehetted: Amikor az ujjad szándékosan tűzbe teszed, az ebből eredő fájdalom nem az előző életedben bekövetkező cselekedetből származik. Ez egy olyan választásból származik, amelyet itt és most tettél.

Maga Buddha vitatta azt az elképzelést, miszerint minden fájdalom a múlt kammájából származik, és érvelése során felsorolt ​​más tényezőket, amelyek betegséget okozhatnak. A lista orvosi hiedelmekből származik, és bár a múlt kamma mellett sok más okot is tartalmaz, például a test elemeinek kémiai egyensúlyhiányát, az évszakok változását vagy a test rossz gondozását. Mindezek a listában szereplő okok azon kategóriák alá tartoznak, amelyeket egy másik diskurzusban múltbeli vagy jelenlegi kammaként azonosít. [2,5]

Tehát a lista két dolgot közvetít. Először: amikor a betegséghez vezető kamma lejátszódik, gyakran a tudomány által ismert törvények hatálya alá tartozik. Ez megtörténik, amikor rossz az étrend vagy nem megfelelők a testben lejátszódó élettani folyamatok. Ilyen esetekben az orvostudományi ismeretek felhasználhatók ezek enyhítésére – de csak akkor, ha az embernek jó a kammája, jó kamma esetén képesek megtalálni a megfelelő kezelést.

Másodszor: egyes betegségek elsősorban a múlt kammaból származnak; néhány elsősorban a jelenlegi kammaból. Ha ez egy jelenlegi kamma okozta betegség - mondjuk, nem megfelelő bánásmód a testtel vagy egészségtelen hozzáállás az elmében -, akkor az eltűnik, amikor a jelenlegi kamma megváltozik. Ha ez egy múltbeli kamma okozta betegség, akkor vannak olyan esetek, amikor a jelenlegi kezelés elmulasztja azt. Ilyen esetekben a jó kamma magjai érnek, és ellensúlyozzák a rossz kamma magok hatását. De vannak olyan idők is, amikor a múlt kamma olyan erős, hogy egyetlen kezelés sem segít. Ilyen esetekben azonban a jelenlegi kamma - hozzáállásod, szándékod és mentális képességeid - megváltoztathatják úgy, hogy még a betegség ellenére se kelljen szenvedned.

12. Meg tudja akadályozni a kamma fejlődését a Dhamma gyakorlása?

 Buddha beszélt olyan emberekről, akik nem tudnak felébredni, még akkor sem, ha hallgatják a Dhammát. Ilyen esetekben elsősorban a jelenlegi kammára fókuszál: odafigyel-e, tiszteli-e, és meg akarja érteni a Dhammát. De azt is megemlíti, hogy némely esetekben a múlt kammája is akadály lehet: az elsődleges ilyen eset, ha egy személy tompa észleléssel születik. [27-29]

 Ha  az észlelése tompa, van mód annak kompenzálására. Ahogyan Buddha javasolja, próbálj meg bölcs embereket találni, és kérj tőlük tanácsot, hogy mi helyes vagy helytelen; mi a hibás vagy sem; ha ezt megteszed, hosszú távú boldogsághoz vezet. Mit, mikor csinálsz, vezethet hosszú távú szenvedéshez is. [26.§]  Ezután próbáld meg végrehajtani az utasításokat, és tegyél fel kérdéseket, amikor nem kapsz jó eredményeket.

Ennek ellenére öt olyan cselekvés létezik, amelyek a jelen életben elkövetve lehetetlenné teszik az ébredést ebben az életben, vagy akár a jó újraszületést közvetlenül a halál után. Még akkor is elérheted ezt a hatást, ha az a személy, aki egyébként megtette őket, érdeklődést mutat a Dhamma iránt. Ezek a cselekedetek a következők: anyja meggyilkolása, apja megölése, egy arahant megölése (Buddha teljesen felébredett követője), olyan cselekedet, amely Buddha vérzéséhez vezet (amikor ezt rosszindulatú szándékkal hajtják végre), és a szerzetesek megosztása a Szanghában. [30.§]  Ha ezeket egy előző életben hajtották végre, akkor ezek a cselekedetek nem teszik lehetetlenné a haladást - állítólag Buddha egyik legfontosabb tanítványa egy előző életben megölte szüleit -, de következményei más módon is hosszú ideig fennmaradhatnak. Ezért minden áron el kell kerülni ezeket cselekedeteket.

13. Mi a legjobb módja a cselekedeteknek, ha tudja, hogy múltban helytelen dolgokat tett?

Először emlékezz arra, hogy minden egyes pillanat, ameddig élsz, lehetőséget ad arra, hogy megváltoztasd életmódod, és helyes cselekedeteket tegyél. És ne feledd azt sem, hogy a cselekvések hajlamosak bizonyos eredményeket adni, és ezeket a tendenciákat más tevékenységek erősíthetik vagy gyengíthetik. Ez azt jelenti, hogy ha helyesen cselekedtél, de amikor láttad utad hibáját, ügyesebben cselekszel, akkor az újabb tevékenységeid gyengítik a régebbi, ügyetlen tevékenységek eredményeit. Valójában Buddha rámutat, hogy a helyes cselekvési szándék egyszerű megerősítése már pozitív első lépés.

Tehát ha valamit ügyetlenül tettél, akkor ismerd fel, hogy a cselekedet ügyetlen és rossz volt, de a megbánás és bűntudat nem fogja visszavonni azt, amit már megtettél. Valójában a túl nagy bűnbánat vagy bűntudat  elnyeli az önbizalmat. Ilyenkor döntöd el, hogy soha nem ismételed meg ezt a cselekedetet. Hogy erősítsd az elhatározásodat, mi a jó neked és mi a jó másoknak, gondolj a jó szándékra  és az együttérzésre,magad és minden lény javára. [32.§]  Ha fenntartod  a jóindulatú hozzáállásod mindenki iránt - mindenkivel szemben oly  módon cselekszel, amely a valódi boldogsághoz vezet, és örömmel segítesz mindenkinek rátalálni erre az irányra- kevésbé valószínű, hogy másoknak, vagy magadnak kárt okozol.

 

14. Meg tud szabadulni a helytelen cselekedetek következményeitől, ha más embereket kér meg, hogy tegyenek meg valamit maga helyett?

Nem. Sőt, az egyik legrosszabb módon árthat másoknak, hogy megkísérli őket ily módon helytelen cselekedetre bírni, mert ezek a tevékeny-ségek kammává válnak.  Neked  lesz rossz kamma.

15. Lehet-e égetni a régi kammát - mondjuk, egyszerűen csak fájdalommal bánva?

Nem. Buddha idejében egy aszketikus csoport, az úgynevezett Nigaṇṭhák  úgy vélték, hogy elégethetik a régi kammákat azáltal, hogy nem reagálnak aszketizmusuk fájdalmaira, Buddha  nevetségének tartotta ezt a hitet. Mint mondta, a Nigaṇṭháknak  észre kellett volna venni, hogy a megszorítások során élték át a fájdalmat, és amikor leállították a megszorításokat, elmúltak a fájdalmak. Ami azt jelentette, hogy a fájdalom nem a régi kamma elégetésének következménye, hanem a jelenlegi megszorítások kammája. [4.bek] 

Ennek ellenére csökkenthetjük a múlt rossz kammáinak a következményeit. Buddha a múlt rossz kammáit egy nagydarab sóhoz hasonlította. Ha beleteszi a sót egy kis pohár vízbe, akkor nem ihatja meg a vizet, mert túl sós. De ha egy nagy, tiszta folyóba dobja, akkor nem teszi a folyó vizét túl sóssá, így lehet inni belőle. A folyó itt egy olyan elme mellett áll, amely négy tulajdonságot fejlesztett ki:

• korlátlan jóakarat és egyenlőség: minden lény boldogságát kívánja, és mégis lehangolt, amikor látja, hogy néhány lény jelenleg segítség nélkül van, mivel megtagadják az igazi boldogság okainak megteremtését,

• érett erény: a gyilkosság, a lopás, a tiltott szex, a hazugság és az alkoholizmus elkerülése;

• érett észlelés: a szenvedés okának megértése és a szenvedés megszüntetéséhez szükséges készségek elsajátítása; és

• az a képesség, hogy ne engedjük, hogy az öröm vagy a fájdalom túlterhelje az elmét.

Amikor az elme megerősítette ezt a négy tulajdonságot, akkor a múlt rossz kamma eredményei egyáltalán nem érintik azt. [10.§] 

16. A rituálék véget vethetnek a régi kammának? Lehet ima? Lehet, hogy egy felébredt lény véget vet a régi kammámnak?

Nem, nem és nem. Az előző kérdésben felsoroltam ​​négy tulajdonságot és készségeket a régi kamma gyengítésére. Az ilyen készségeket nem lehet egyszerűen elsajátítani egy rituális képlet segítségével, és senki más sem - az adott ember ébredési szintjétől függetlenül -  tudja elsajátíthatja azokat. Önnek kell elsajátítania őket.

Az ima vonatkozásában - szándékának összpontosításának módjaként - dönthet úgy, hogy elsajátítja ezeket a képességeket, de önmagában az ima nem elegendő az elsajátítás elvégzéséhez. Ahogyan Buddha mondta, ha az eredményeket egyszerűen csak imával lehetne elérni, akkor ki lenne a világban csúnya, szenvedő vagy fiatal? [§34-35]

17. A megbocsátásnak van hatása a kammára?

Nem törli a régi rossz kamma hatásait, de segíthet megakadályozni az új rossz kamma kialakulását.

Amikor az emberek tévednek, mindig bölcs dolog megbocsátani nekik. Bár ez nem cáfolja cselekedeteik rossz kammáját. Téged viszont távol tart attól, amit Buddha veranak, ellenségeskedésnek hivott: a régi problémák rendezésének ellenségeskedésbe forduló kammikus iszapharctól. Megnyugtathatod magad azzal a gondolattal, hogy ha nem lenne ilyen kamma a saját múltadban, akkor  nem sértettek volna meg ily módon. Valójában, az újraszületés fényében, nem tudod, mennyi ideig volt ilyen kammád. Ha megpróbálnál visszatérni azokhoz az emberekhez, akik megbántottak téged, akkor egyszerűen folytatnád az iszapharcot, és létrehoznád azt a kammat, amely hajlamos egy hasonló fordulóba vezetni. Azt szeretnéd? Ha nem, akkor bocsáss meg a másik oldalnak. Ez nem azt jelenti, hogy szeretned kell őket. Egyszerűen megígéred magadnak, hogy nem fogsz megpróbálni visszatérni hozzájuk.

Nagylelkű megbocsátásod nem jelent veszélyt másoknak, még azoknak sem, akik bántalmaztak téged, és ily módon nem jelent veszélyt önmagadnak sem. És ha ily módon jó példát mutatsz, ösztönözhetsz másokat is arra, hogy megbocsássanak. Ez segít nekik, hogy ne jelentsenek veszélyt önmagukra. Ilyen módon nemcsak a gondolataid jóindulatúak, hanem a cselekvésed során is megmutatja a  jóindulatot. Ahogyan  Buddha mondta, az ellenségeskedést nem ellenségeskedéssel zárjuk le,  hanem azzal, hogy félre tesszük az ellenségeskedést. [13.§

18. Tudjuk, hogy kivel volt kapcsolatunk egy korábbi életünkben?

Vannak olyan emberek, akik meditáció során fejlesztik ezt a képességet. Buddha azonban nem ösztönözte a spekulációt ezen a téren, mert ez akadályt jelentene abban, hogy megpróbálj megszabadulni a kammától, az Ő tanítása pedig erről szól. Egyszer megjegyezte, - mivel nagyon sok, és hosszú az újraszületések száma, folyamata - nehéz lenne olyan embert találni, aki nem volt anyád, apád, nővéred, testvéred, lányod vagy fiad az előző életek valamelyikében. Szerepeink nagyon megváltoztak. Ezt a megjegyzést azért tette, hogy ne ösztönözze a szentimentális érzéseket mindenkivel szemben, akivel találkozol.

19. Van csoportos kamma?

Nem az a helyzet, hogy először egy adott időpontban, egy adott embercsoportba születünk, majd csatlakozásuk eredményeként a csoport korábbi tagjai által elkövetett kammát vállaljuk. Valójában fordítva van. Először, saját egyéni tetteinken keresztül kialakítunk egy adott kamma-típust. Akkor olyan embercsoportba születünk, amelynek hátterében hasonló egyéni kamma van. Buddha szerint „kamma-rokonok vagyunk”, vagy a kammánkon keresztül rokonok vagyunk. [26.§

Ez azt jelenti, hogy ha egy adott csoport - egy család, nemzet - nehézségeket szenved, az nem azért van, mert a csoport korábbi tagjai rossz kammát hoztak létre. Ennek oka az, hogy a csoportba tartozó egyéneknek saját rossz kammája van. És ne feledd: Az emberek életük befejezése után  nagyon ritkán születnek újra,  ugyanabba a családba, etnikai csoportba, nemzetbe, nembe vagy akár fajba is. Időnként az elnyomók ​​osztályából az elnyomottak osztályába kerülünk. Buddha képével díszített és  a levegőbe dobott pálcika: néha az  lapján landol, néha a csúcsán, és néha az élére esik. Sikamlós karakterek vagyunk, állandóan megváltoztatjuk a szerepeinket. [41

20. Összefoglalva: milyen módszer lenne alkalmas arra, hogy a gyermekeknek egészséges tanulságokat tanítsanak a kammáról?

Kipróbálhatod azokat a tanításokat, amelyeket Buddha a saját fiának, Rāhulának adott.[42. bek]

Először megtanította Rāhulának, mennyire fontos az igazság, és ez azt jelenti, hogy igazságosnak kell lenned magadhoz és másokhoz is. Buddha szavai szerint az a személy, aki nem érzi szégyenét szándékos hazugsága elmondásakor, az teljesen üres a jóságból. Az igazság képezi az elme fejlődésének alapját, és alapját képezi buddha minden további tanításának, amely arra utal, hogyan kell tanulni a cselekedeteidből. Nem tanulhatsz cselekedeteiből, csak ha igaz ember vagy, és ismered önmagad, mit és miért tettél.

Ezután, Buddha megtanította Rāhulát, hogy mielőtt testben, beszédben vagy az elmében cselekszik, vizsgálja meg cselekedeteit, miközben arcát egy tükörben vizsgálja.  Rāhula megkérdezte tőle, hogy okozott-e bármilyen károkat a cselekedeteivel, akár saját, akár mások számára. Ha úgy gondolja, hogy kárt okoz, akkor nem szabad megtennie. Ha nem látja a károkozás lehetőségét, akkor cselekedhet.

Cselekedet közben ellenőrizni kell a cselekedetének azonnali eredményeit. Ha bármilyen kár merül fel, abba kell hagynia a cselekvést. Ha nem, folytathatja.

A cselekvés elvégzése után ellenőriznie kell annak, hosszú távú eredményeit. Ha valójában kárt okozott akkor, és ha testben vagy beszédben cselekedett, akkor beszélnie kell erről valakivel, aki tapasztaltabb a kamma ismeretében. Jelenleg egy gyermek számára ez azt jelentené, hogy beszélgetni kell a szüleivel. Ez lehetőséget ad a gyermeknek a szülők tapasztalataiból való tanulásra - feltételezve, hogy a szülők elég bölcsek. Fontos, hogy a gyermek ne bánja meg szüleivel szembeni nyitottságát és őszinteségét.

Ha a cselekvés pusztán mentális cselekedet volt, akkor Buddha azt mondta Rāhulának, hogy egészséges szégyenérzetet kell éreznie a tetténél - szégyen a szégyentelenség ellentéte értelmében -, és el kell döntenie, hogy nem fog újra így gondolkodni.

Ha azonban cselekvése nem okozott kárt, Rāhulának örülnie kell, hogy halad előre, és folytatnia kell a gyakorlást, hogy még ügyesebbé váljon a tetteiben.

Ez a hibáinkról való útmutató legalább háromféle tanulságot nyújt a kammáról történő tanuláshoz:

A. Először néhány fontos leckét tanít a cselekvésről általában.

• Először: megvan a lehetősége, hogy megválaszd, hogyan cselekedj.

• Másodszor: a cselekvéseknek eredménye, következménye van.

• Harmadszor: a szándékaid fontosak az eredmények meghatározásánál, de a jó szándék nem elegendő. Meg kell tanulni, hogyan teheted szándékossá a szándékodat úgy, hogy megvizsgálod az általuk valójában elért eredményeket, hogy tapasztaltabbá válj a cselekedeteidből származó eredmények előrejelzésében.

• Negyedszer: a tetteid eredményei egy mintát követnek. Ha nem így van, akkor nem tudsz olyan tanulságokat, következtetéseket levonni vagy tanulni a mai tevékenységedből, amelyek a holnap cselekedeteire vonatkoznának.

• Ötödik: ez a mintázat megmutathat téged mind a jelenben, mind az idő múlásában. Ez vonatkozik a két alapvető cselekedetre. Buddha azt ajánlja, hogy vizsgáld a cselekvések eredményeit azok elvégzése közben, az első elvre vonatkozóan, miszerint a cselekedetek alakíthatják a jelen pillanatot. Amikor az ajtót rácsukod az ujjadra, nem kell megvárnia a következő életet, hogy érezd a fájdalmat. Buddha tanácsa, hogy ellenőrizd a cselekedet hosszú távú eredményeit, a második alapelvhez kapcsolódik, amely szerint a cselekvéseknek időbe telik az eredmények megmutatása. Amikor magvakat ültetsz, időnként, néha sok időbe telik, amíg a növény beérik.

Ha ezt a két alapelvet szem előtt tartod a cselekedeteidet szemlélve, akkor ez megtanít arra, hogy felelősnek kell lenned azért, amit teszel. A jelen eredmények látása azt mutatja, hogy nem kell a jelenlegi körülmények passzív áldozatává válnod. Kezdeményezheted a változtatásokat. Az éréshez szükséges eredmények látása fontos leckét mutat a késleltetett kielégülésről: Ne mérd örömeidet és fájdalmaidat csak azon az alapon, ahogyan a jelenben érzed magad. Gondolj arra, hogy milyen hosszú távú károkat okozhat néhány élvezet iránti kényszer, és gondolj a hosszú távú haszonra, amely a nehéz feladatok elvégzéséből származhat.

• Hatodik: még ha a múltban is ügyetlenül cselekedtél, az megváltoztathatja cselekedeteidet most és a jövőben. Ez talán a legfontosabb lecke.

B.  Ezen utasítások végrehajtása során néhány fontos jellegzetességet fejlesztesz ki:

• Óvatosság, annak felismeréséből következik, hogy tetteid következményei közötti nagy különbség  lehet.

• Részvét, hogy senkinek sem akarsz ártani.

Igazság: hogy hajlandó vagy elismerni a hibáidat.

• Integritás: felelősséget vállalsz az esetleges károkért.

• Bölcsesség: meggyőzheted magad arról, hogy a hosszú távú eredmények alapján választod a cselekedeteidet, nem pedig a hangulatodtól függően, hogy mit szeretnél csinálni.

C. Végül, ezen utasítások végrehajtása révén fejleszted a 8. kérdésben már említett három tulajdonságot is, amelyek szükségesek az éberség és a koncentráció fejlesztéséhez:

• Éberség:  egyértelműen látjuk cselekvés közben, hogy mit csinálunk, a cselekedeteinkből származó eredményekkel együtt.

• Figyelemreméltó képesség: az emlékezet, hogy ha bármikor megvizsgáljuk szándékainkat és cselekedeteinket, emlékezünk a múltbeli cselekedetekből tanultakra,

• Ardencia, amikor megpróbálunk mindent megtenni a kár elkerülése érdekében.

Ez a néhány módszer az, amivel Buddha bevezetést nyújtott Rāhula számára hogyan kell rávezetni a gyermekeket arra, hogy megértsék a kamma alapelveit, és ezeket jól használják életük során. Természetesen ezek az órák nem csak a gyermekek számára szólnak, a felnőtteknek is előnye származhat ezen tanácsok követéséből.

 

Kifogás

21. Nem azt tanítja a kamma-tanítás, hogy az embereket lelkesedjenek mások szenvedései iránt?

Nem. Tudjuk, hogy vannak jó és rossz magok, amelyek még nem értek be. A kammával kapcsolatos tanítás azt javasolja, hogy ezt a kérdést tedd fel: Mi a legbölcsebb módja annak, hogyan tekintsünk olyan emberekre, akiknek rossz magjai jelenleg csíráznak?   Erre a válasz: együttérzéssel. Annyira félsz az együttérzéstől, hogy csak azon embereknek adod, akik még soha semmit sem tettek rosszul? Ha igy lenne, nem találnál senkit, aki megkapná az együttérzésedet.

Tehát, amikor látod, hogy valaki szenved, ne mond azt, hogy: „Megérdemli”, és ne hagyd őt szenvedni. A  cselekedetek eredményeket hoznak, de senki sem „érdemel” szenvedést. Van út, amellyel véget vethet a „megérdemelt” vagy nem megérdemelt szenvedésnek. Meg kell vizsgálni a lehetségesen jónak beérő magvakat olyan területeken, amelyek hamarosan beérnek. És meg kell próbálni bármilyen segítséget nyújtani, amely segíti az embereket abban, hogy ne szenvedjenek a rossz magoktól. Végül is mindenki szeretné, hogy igy bánjanak vele, amikor a rossz magok elkezdenek érni. Ha így cselekszel, akkor jó kammát hozol létre magadnak.

Amikor látsz valakit, aki szenved, Buddha azt ajánlja, hogy gondolkodj: „Én is sokféle újraszületésem során éltem már meg, ilyen fajta szenvedést.” Amikor valaki boldog embert lát, akkor ezt ő is hasonlóképpen tükrözi: „Én is sok újraszületésem során megtapasztaltam ezt a fajta boldogságot.” Ez a reflexió segít abban, hogy ne irigykedj mások boldogságára, és ne nézd le azokat, akik szenvednek. Te is voltál ott lent- és valószínű, hogy ha nem találsz kiutat az újraszületésekből, valamikor visszatérsz oda. Ezért, légy együttérző mindenkivel, akivel találkozol. [41. bekezdés] 

 Hogy a más személyeknek megsegítésére tett kísérletek eredményt hoznak-e, érdemes emlékezni Buddha megfigyelésére, amelyet a 4. kérdésben említett három betegcsoportról tett: Vannak, akik meggyógyulnak betegségükből, még akkor is, ha nem kapnak gyógyszert. Vannak, akik csak akkor gyógyulnak meg, ha gyógyszert kapnak. És vannak azok, akik még akkor sem gyógyulnak, ha gyógyszert kapnak. Mint megjegyezte, azért van igy, mert a második csoport létezik, ezért az orvosok mind a három csoportnak gyógyszert adnak, mert lehetetlen előre tudni, hogy melyik csoporthoz tartozik a beteg. Buddha szerint ugyanúgy vannak olyanok, akik felébredettek lesznek, még akkor is, ha nem hallják a tanítást. Vannak, akik csak akkor lesznek felébredettek, ha meghallják a tanítást. És vannak azok, akik nem lesznek felébredettek, még akkor sem, ha hallják a tanítást.

Ugyanez, az elv alkalmazható általában a kammára is. Néhány rossz kammával született ember látni fogja, hogy ennek a kammának az eredményei önmagukba futnak ki ebben az életben, még akkor is, ha nem kapnak másoktól segítséget. Egyesek csak akkor lépnek túl a kammán, ha másoktól segítséget kapnak. Egyesek még mások segítségével sem kerülnek túl a kammán. Azért van igy, mert létezik a második csoport, mindannyiunknak együttérzéssel kell rendelkeznünk és segítőkésznek kell lennünk egymás iránt.

22. A kamma nem használható a társadalmi igazságtalanságok igazolására?

Csak azok az emberek gondolják ezt, akik nem igazán értik a kammát, vagy  nem hisznek benne. Ha valakinek olyan kammája van, amely hajlamosít a szegénységre vagy a fájdalmas halálra,  akkor számára rengeteg természetes ok vagy baleset létezik, amely lehetőséget ad arra, hogy a kamma gyümölcsöt hozzon, anélkül, hogy beavatkozna. A kamma-törvényének nem kell eljátszani  a végrehajtó szerepét. Ha úgy dönt, hogy gazdaságilag elnyomja ezt az embert, vagy fájdalmas halált okozzon neki, akkor az nem szabadulhat meg tőle. Ez a rossz kamma most már a tiéd lesz. 

23. Az emberek csak azért nem hisznek a kammában, mert azt akarják, hogy az univerzum igazságosnak tűnjön?

Ha igen, akkor csalódás miatt teszik. Ha magokat vetsz el a kamma mezőn, akkor ugyanolyan növényt kapsz, amelynek a magját elvetetted, de - amint azt a fentiekben megjegyeztük - a betakarítás nagysága sok más tényezőtől függően változhat. Más tevékenységektől, amelyeket előtte vagy utána végeztél, és attól a tudatállapotodtól, amelyben a vetőmag érlelődése idején vagy. Ez azt jelenti, hogy egy kisebb tetted hatalmas eredményeket eredményezhet, vagy egy nagyobb cselekedeted kisebb eredményeket eredményezhet.

Egy hosszú diskurzus [11.§] Aṅgulimāla-ról szól, egy banditáról, aki sok embert meggyilkolt, de aztán teljesen megváltozott a szíve és teljesen felébredt. Az összes gyilkosság kammájából származó egyetlen eredmény az volt, hogy amikor alamizsnagyűjtő úton volt, az emberek mindenfélével megdobálták. A meggyilkoltak hozzátartozói valószínűleg nem azt gondolták, hogy igazságosan zárult le a gyilkosságok ügye, de a kamma működött az ügyben.

 Szerencsések vagyunk, hogy a kamma nem mindig csak igazságos. Ahogyan Buddha mondta, ha még a felébredés elérése előtt vissza kellene fizetnünk az összes rossz kammát, amit a múltban tettünk, senki nem érné el a felébredést. [10.§] 

Fontos megjegyezni, hogy az igazságosság egységes meghatározásánál egy olyan történet szükséges, amely egy adott időpontban kezdődik. Csak ekkor határozhatjuk meg, hogy ki csinálta az első provokációt, ki dobta az első követ, és utána kalkulálhatjuk annak eredményét. Buddha szerint azonban a világegyetemben az újraszületés kiindulópontja elképzelhetetlen. Nem csak megismerhetetlen, elképzelhetetlen. [15.§]  Ez azt jelenti, hogy hiábavaló dolog, ha megpróbáljuk kiszámítani a cselekedeteinkkel elért  „pontszámot”, hogy ki mennyit ért el tetteivel. A béke megteremtésének egyetlen módja az, hogy teljes mértékben kikerüljünk a folyamatból. Így hagyjuk abba az egymásnak való károkozást.

24. Azt mondod, hogy érzékeimmel más emberek jelenlegi cselekedeteit élem át, amelyek a régi kamma. De azt is mondod, hogy ezeknek az embereknek lehetősége van a jelenlegi cselekvésük megválasztására. Nincs itt konfliktus?

Ne feledd, a kamma alapelvei magyarázzák az örömöt és a fájdalmat. Ez az. Hozzád hasonlóan mások is szabadon választhatják meg jelenlegi szándékukat, de te közvetlenül nem tapasztalod meg szándékaikat. Olyan cselekedeteket tapasztalsz, amelyeket szándékuk inspirál, és az ezekből a tevékenységekből származó örömöt vagy fájdalmat kiszűrheti a múlt és a jelen kammája. A jó kamma magod időben kihajthat, hogy segítsen neked szenvedni valakinek a rossz szándékától, vagy a rossz magod olyan módon csírázhat, amely akadályozza bölcs erőfeszítéseidet.

25. El lehet választani Buddha kamma-tanításait az újraszületés tanításaitól?

Nem igazán. Ha nem lenne élet a születés előtt, akkor a kamma nem járulna hozzá az öröm és fájdalom magyarázatához az élet korai szakaszában. Ahogyan Buddha mondta, sok ember jutalomban részesül ebben az életben ismeretlen dolgok elvégzéséért. Megemlítette azokat az embereket, akiket a király ellenségeinek meggyilkolásáért, a király ellenségeitől történő lopásért jutalmaztak. Valószínűleg úgy gondolod, hogy van hasonló példa erre a modern üzleti és politikai életben is [12.§]. Ilyen esetekben az ismeretlen cselekedetek eredményei csak sok élettel később mutatkoznak meg, mert a kamma alapjául szolgáló okozati elv nagyon összetett [14.§].

26. A kamma és az újraszületés  metafizikai kérdések. Buddha nem kerülte el a metafizikai kérdéseket?

Az ókori indiai nyelvekben nincs szó a „metafizikáról”. A Buddha elkerült kétféle kérdést, amelyeket metafizikainak neveznénk: (1) a kozmosz mérete és időtartama, (2) az én identitása, mivel ezek zavaró vonások voltak az úton. Mivel azonban megtanította a cselekvés útját a szenvedés megszüntetésére, el kellett magyaráznia a cselekedet metafizikáját. Vajon valóságos eredményt adnak, mi határozza meg ezeket az eredményeket, és azt hogy a cselekedetek elsősorban szenvedést okoznak. Ha nem lett volna ismerete ezekben a kérdésekben, akkor nem tudta volna megmagyarázni, hogy a cselekvés miként képes véget vetni a szenvedésnek.

27. Ha nincs én, mi az, ami újraszületik?

A Buddha soha nem mondta, hogy nincs én. Soha nem mondta, hogy létezik én. Az egész kérdés, -hogy létezik-e vagy sem-, volt az, amit félretett.

Általános tévhit, hogy Buddha azzal az elképzeléssel tanította a kamma doktrínáját, hogy nincs én, és önmaga összefüggésében, ennek nincs értelme. Ha nincs én, akkor senki sem csinál kammát, és senki sem kapja meg annak az eredményeit. Tehát a cselekvések és azok eredményei nem számítanak, mivel senki sem a szerint dönt, hogy cselekszik úgy ahogy, és nem szenved annak eredményeitől. De ez hátráltatja a kontextust. Valójában Buddha a kamma valóságával kezdte. Majd az „én” és a „nem-én” gondolatait kamma-fajtának tekintette ebben a kontextusban. Ez azt jelenti, hogy arra összpontosított, hogy lássa, ahogyan az önmeghatározást definiálják. Akkor adódik a kérdés, hogy mikor határozza meg a dolgokat önmagának helyes cselekedetként, és mikor nem? Mikor határozza meg a dolgokat önmagában  helytelen cselekvésként, és mikor nem? Amikor felelősségteljes, egészséges önérzetre van szükség, és önbizalomra a jövőre való odafigyelés szempontjából, ez helyes cselekedet. Amikor a nem-én felismerése segít abban, hogy ne azonosulj a vágyakkal, amelyek kárt okoznának, az helyes cselekedet.

Más szavakkal, az „én” és a „nem-én”, mindkettő stratégia a boldogság eléréséhez. Az igaz boldogság kedvéért használják és elsajátítják őket, és el kell hagyni, amikor már nincs rá szükség. Tehát ahelyett, hogy belefognánk abba, hogy megpróbáljuk meghatározni, mi az én és mi létezik, Buddha azt tanácsolta, hogy az „én” és a „nem-én” kezelését folyamatokként kezeljük, mint eszközöket.

Hasonlóan az újraszületéshez: elkerülte, hogy az újraszüle-tésről beszéljen, és inkább arra összpontosított, hogy hogyan történik. Mivel a folyamat kamma típusú, ezért valamiért felelős, és egyben olyan készség is, amely elsajátítható: vagy viszonylagos készséggel, kényelmes újraszületést elérve, vagy teljes képességgel, megtanulva, hogyan kell egyáltalán nem újraszületni.

28. Mi az a folyamat, amelyben újraszületés történik?

Buddha rövid magyarázata az, hogy a halál pillanatában az új születés egy új élményvilágba vágyakozik. Ha ragaszkodsz ehhez a vágyhoz, újraszületsz. Az ő párhuzama szerint ez, az egyik házról a másikra terjedő tűz.  Ahogy a tűz a széltől függ, ami fent tudja tartani és egyik házról a másikra tudja vinni.  Ugyanúgy, amikor te az itt és most vágyhoz ragaszkodsz, és a halál pillanatában is fenntartod, akkor viszed a következő életbe [36.§].

Hosszabb magyarázatában Buddha a folyamat négy szakaszát sorolja fel:

• Először is, a tudatlanság alapján van a vágy, amely a három dolog bármelyikére vonatkozhat:

- érzéki fantáziák;

„Illő” egy adott személyazonosság, egy adott tapasztalati világban; vagy

—Nem illő, az a vágy, hogy elpusztíts egy adott személyazonosságot egy adott tapasztalati világban.

A Buddha egyik felfedezése az, hogy ez az utolsó vágy ahelyett, hogy véget vetne a vágynak, valójában új vágyat hoz létre. Ez az oka annak, hogy a kamma és az újraszületés végéhez vezető úton a vágy mindhárom formája iránti szenvedély kiiktatását ki kell fejleszteni.

• Ezután alakuló vágy, a ragaszkodás - mentálisan táplálod a vágyat, abban a reményben, hogy még többet hoz.

• Ezután  olyan helyzet alakul ki, amelyben az elme egy lehetséges tapasztalati világot valamint a világon belüli potenciális identitást jelenít meg.

Ezek a világok a három szint bármelyikén léteznek:

- az érzékszervi szint - kezdve a pokol és az állatvilág fájdalmától, az emberi világ vegyes örömein és fájdalmain át, egészen az ég érzéki öröméig;

- a forma birodalma - az ég, amelyben a lakosok élvezik a tiszta forma örömeit;

- a formázatlanság birodalma - az ég, amelyben a lakosok olyan formátlan élvezeteket élveznek, mint például a végtelen tér öröme vagy a végtelen tudat.

Azok a világok és identitások, amelyek így jelennek meg halálakor, a múltbeli cselekedeteidből származnak - a testben, beszédben és az elmében. A helytelen cselekedetek fájdalmas kapcsolatokat eredményeznek; a helyes cselekedetek, kellemes cselekedetek. Ezért fontos az egész élet során a helyes cselekvések halmozása. Ily módon a nagylelkűség, erény és meditáció nem csak boldogsághoz vezet ebben az életben, hanem lehetőséget nyújt a boldog jövőbeli életre is.

• Akkor következik be születés, amikor szerepet vállalsz a tapasztalatok potenciális világában 37. § ] .

Ez a négy lépés ugyanaz a folyamat, amelyet akkor tapasztalsz, amikor az elme, zavaró gondolatra keres, miközben meditál. Ezért fontos az, hogy megtanuljuk, hogyan kell az elmét egy tárgyra koncentrálni anélkül, hogy zavaró gondolatok útjára kerülnénk, egyben kiváló előkészület a jó halál megtanulására.

29. Buddha nem azt tanította az embereknek, hogy csak azokban dolgokban higgyenek, amelyeket maguk is látnak? Hogyan láthatják az emberek a saját kammát és az újraszületésüket?

A Buddha nagyon világosan  megmondta, hogy néhány tanítását nem lehet bebizonyítani addig, amíg nem gyakorolják őket. Ez azt jelenti, hogy ezeket munkahipotézisként kell elfogadni. A témáról szóló diskurzus [39.§] az alábbi témákkal kapcsolatos tanításokat foglalja magában:

Van kamma?

A kamma eredményt ad?

Az öröm és a fájdalom teljesen a múltból származik?

Lehetséges megtapasztalni az alakiságot? Más szavakkal: a tudatosságnak szüksége van egy testre, vagy létezhet a testtől függetlenül?

Valóban van nibbāna?

Mindegyik esetben, ha véget akarsz vetni a szenvedésnek, olyan helyzetet kell kialakítani, amely a legmegfelelőbbnek tűnik a célhoz vezető út követésében.

Hasonlóképpen, amikor a Buddha a Kālāmas-t [38.§] tanította, hogy kipróbálja a nézeteit, az a következő teszt volt. A fenti nézet elfogadása helyes vagy helytelen cselekedetekhez vezet?

Tehát ugyanez az elv vonatkozik a kamma és az újraszületés oktatására is. Ha ezeket a nézeteket munkahipotézisként fogadnád el, arra vezetnének, hogy óvatosabb vagy kevésbé óvatos legyél abban, hogy helyesen próbálj meg cselekedni? Egy jó kísérlet lenne, ha egy évet szentelnétek annak, hogy úgy éljetek, mintha valóban hinnétek a kammában és az újraszületésben, és megnéznétek, hogy ez hogyan befolyásolja a viselkedéseteket, és gondolkodnátok a viselkedésetekről.

30. Buddha a kammára és újraszületésre vonatkozó tanításait nem csupán a körülötte lévő kultúrából vette át?

Igaz, hogy a „kamma” szó létezett az ő kultúrájában, de a kérdéseket, hogy a kamma valódi, eredményezhet eredményeket, és hogy van bármiféle ellenőrzésünk a kamma felett, mindig hevesen vitatták. Az újraszületéshez hasonlóan. Egyesek hittek benne, mások nem, és még azok is, akik hittek benne, nem értettek egyet abban, hogy a kamma befolyásolja ezt.

Tehát, mivel ezekben a témákban nem volt általános egyetértés, nem mondhatjuk, hogy Buddha gondolkodás nélkül átvette  a rájuk vonatkozó tanításokat a környezetéből. Úgy döntött, hogy csak azt tanítja, ami releváns a szenvedés megszüntetéséhez vezető úton. Felébredésének éjjelén látta, hogy az emberek szándékos cselekedeteinek hatása van az újraszületésre, és ha nem hisznek a kammában és az újraszületésben, akkor rossz kammát hoznak létre, ami a rossz újraszületéshez, szenvedéséhez vezet. Ezért tanította a kammát és az újraszületést, mint az alapvető helyes nézet fő alapelveit.

31. De honnan tudná az emberi elme ezeket a dolgokat?

Kétféle módon lehet megválaszolni ezt a kérdést: tipikus módon és a Buddha útja szerint. A tipikus módszer - amely az ókori Indiára és az azóta eltelt időre jellemző volt - az, hogy meghatározzuk, mi az ember, vagy mi az elme, és ebből a meghatározásból eldöntjük, hogy mit tud az emberi elme. Ha, például az elmét úgy határozzuk meg, mint  egy agyat, és az agy csak egy atomcsomó, akkor az elme meghatározását befolyásolja azt, hogy mit tud és mit nem tud.

De a Buddha megközelítésében ez fordítva volt. Mint mondta, ha meghatározza magát, korlátozásokat szab magára. Tehát ahelyett, hogy az elme meghatározásával kezdte volna, feltárta a készségeket, amelyeket az elme fejleszthet, hogy megnézze, mit képesek ezek a képességek megvalósítani. E készségek elsajátítása során megtanulta, hogy az elme sokkal több, mint az eredetileg gondolta, és hogy képes sok olyan dolgot megismerni, amelyekre még nem is gondolt.  A boldogságon át halálig mindent. Példájából látható, hogyan lehet eldobni saját kulturális poggyászunkat - például materialista, romantikus vagy zsidó-keresztény nézetet attól függően, hogy mi vagy - és próbálkozni olyan nézetekkel, amelyekkel tesztelhetitek, hogy igaza volt-e: ugyanazokkal a képességekkel, mint ő.

32. Nem tudok szabadon gondolkodni a kamma és az újraszületés kérdéseiről, és gyakorolni anélkül, hogy álláspontot foglalnék el ezekben a kérdésekben?

Annak ellenére, hogy a felébredés első ízlelése előtt nem tudhatod a kamma és az újraszületés igazságát, és máris folyamatosan foglalkozol ezekkel a kérdésekkel. Minden alkalommal, amikor cselekszel, kiszámítod, vajon az eredmények megérik-e az erőfeszítéseket. Az a tény, hogy eredményeket vársz, azt jelenti, hogy legalább bizonyos mértékben hiszel a kamma erejében. Még akkor is, ha tagadod, hogy bármilyen eredményre számítasz. Az elme egy része azt számolja, hogy annak tagadása jó eredményeket fog-e eredményezni. Ha olyan dolgot csinálsz, amelyről tudod, hogy helytelen, de  azt mondod magadnak, hogy nem számít, akkor állást foglalsz a kamma ellen. Ha az eredmények kiszámítása nem foglalja magában annak a lehetőségét, hogy azok kiterjedhetnek a jövőbeni életedre, akkor álláspontot képviselsz azzal szemben, hogy a kamma befolyásolhatja az újraszületést. Tehát állandóan állást foglalsz ezekben a kérdésekben. Buddha egyszerűen rámutat arra, hogy a helyzetedet tudatosan és következetesen fogadd el. A Kamma hasznos és működő hipotézisnek kell tekinteni.

33. A kamma és az újraszületés azonban a múltra és a jövőre összpontosít. Nem azt tanítja a Dhamma, hogy összpontosítsunk arra, hogy a jelen pillanatban egyszerűen figyelmesek legyünk, vagyis teljes mértékben jelen legyünk?

 Buddha arról beszélt, hogy fontos a jelen pillanatra összpontosítani, csak azzal összefüggésben, amit a kammáról tanított: A jelenre koncentrálj, mert tudod, hogy még sok tennivalód van az elme képzésében, a helyes jelenlegi szándékok kidolgozása során, és nem tudod, mennyi idő szükséges a képzés elvégzéséhez. Ha most nem képzed, akkor most és a jövőben is szenvedni fogsz.

Fontos megjegyezni, hogy az éberség nem azt jelenti, hogy teljes mértékben jelen vagy a jelen pillanatban. Ez azt jelenti, hogy szem előtt tartunk valamit. A helyes figyelmesség azt jelenti, hogy szem előtt kell tartani a múlt tanulságait. Akár a másoktól tanultakat, akár a saját tapasztalatainkból tanultakat, hogy ezeket ügyesen alkalmazhasd, jelenlegi szándékaid megfogalmazásában.

Amikor, Buddha kamma beszédei a távoli múltra és a távoli jövőre vonatkoznak, mindig azzal a következtetéssel zárulnak, hogy visszatérnek a jelenbe. Ahogyan a múltat a korábbi kamma alakította, a jövőt is az fogja alakítani, amit most csinálsz. Buddha visszatartja az embereket attól, hogy megkérdezzék, milyen konkrét cselekmények vezettek a jelenlegi állapotukhoz, vagy milyen konkrét jövőbeli állapotot várhatnak, a jelenlegi cselekedeteiktől.  Ehelyett arra kéri őket, hogy tartsák szem előtt az általános alapelvet - hogy a helyes cselekedetek jó eredményeket eredményeznek, és a helytelen cselekedetek rosszat eredményeznek -, és összpontosítsanak arra, hogy a jelen pillanatban lehetőleg ügyessé váljanak.  Az ébredés elérésénél ideális esetben, a képzettségi szint az, amely véget vet a kammanak.

   A meditáció során felmerülő legmagasabb betekintés a jelen pillanatban a kammára összpontosít. Buddha azt mondja, az észlelés akkor alakul ki, ha elméd észreveszi, hogy melyek  a helyes cselekedetek, és melyek  a helytelenek [45.§] . Akkor az elme arra összpontosít, hogyan lehet fejleszteni a helyes cselekedeteket, és hogyan lehet  elhagyni a helytelen cselekedeteket [§20-21] . Ily módon látni fogod, hogyan alakíthatod a jelen pillanatot, a jelenlegi szándékaid révén. Ez az, amit a meditációval kapcsolatban  Buddha „megtestesüléseknek” (saṅkhāra) nevez. A meditáció során elért legmagasabb boldogságállapotok  a saját változékony tetteidtől függnek, ami azt jelenti, hogy a boldogság állapotok is változékonyak. Ezt látva egy bölcs gondolatra jutsz: ennél megbízhatóbbat akarsz. Ekkor rájössz, hogy el kell engedni még a leghelyesebb szándékaidat is: nem a boldogság állapotában kell maradnod, hanem máshová sem kell menned. Ha elhagyod azokat a jelenlegi szándékaidat, amelyek megőrzik a tér és az idő tudatosságát, akkor a megfejthetetlen - a nibbāna tapasztalata - megtalálható.

Tehát a gyakorlatban a jelen nem választható el a múlttól és a jövőtől. A kamma dinamikáján keresztül kapcsolódik a múlthoz és a jövőhöz, és a gyakorlat célja az, hogy teljes mértékben meghaladja a múltat, jelenet és jövőt.

 

Kamma vége

34. Miért próbálj meg kijutni a kammából és az újraszületésből?

Mivel az ébredés nélküli elme gyorsan változik, ezért nem bízhatsz abban, hogy következetesen cselekszel, helyes szándékkal. Miután keményen dolgoztál a jó tulajdonságok fejlesztése érdekében, ezek könnyen hozzákapcsolódhatnak eredményeidhez. Ha ezek az eredmények nem az újraszületési körön kívül esnek, akkor tartósan megmaradnak.  A hozzájuk történő  ragaszkodás valószínűleg  helytelen tulajdonságokká alakul - mint például kapzsiság és birtoklás -, ami  helytelen kammához vezet. Ez az, amely visszahúz téged azon szenvedéshez, amelyből megpróbáltál elmenekülni. Az egyetlen boldogság, amely mindenütt valóban megbízható és valóban ártalmatlan, az a nibbāna boldogsága: mentes a tarthatatlanságtól, és a kötődésektől. Amint elérted, egyáltalán nem igényel kamma-t, sem jót, sem rosszat.

35. Miért összpontosítsunk az jó és rossz cselekedetek kérdéseire, amikor helyette nyithatnánk a nem kettős üresség vagy a tér felé, amely már körülöttünk van?

Az üresség feltétele. Ez is a cselekvések eredménye - finom észlelés, de az észlelések mindazonáltal cselekedetek. A valóban feltétel nélküli szabadság a jelen pillanatban közvetlenül a választás szabadságában van. A feltétel nélküli szabadság nem okoz választási szabadságot. A feltétel nélküli szabadság megismerésének egyetlen módja az, hogy érzékenyebben reagáljunk a választás szabadságára. És ezt akkor tesszük meg, ha megpróbálunk érzékenyebbé válni arra, hogy mi a helyes és mi a helytelen. Ahogy ez az érzékenység fejlődik, jobban meg tudjuk ítélni, hogy továbbra is finom döntéseket hozzunk, még olyan helyzetben is, amelyben egyáltalán nincs szó szándékos cselekedetekről [46 ​​§].

36. Ez azt jelenti, hogy az ébredt embereknek nincs szándéka?

Az ébredés pillanatában nincs szándék. De amikor a teljesen felébredt emberek visszatérnek az érzékek világába, akkor is megtapasztalják a régi kammát. Új szándékaik is vannak, de elpusztítják azon szándékokat, hogy kammaként eredményeket hozzanak. Buddha képében elpusztítják a magokat, amikor megteremtik őket. De ahhoz, hogy megértsük, mit jelent ez, fel kell ébreszteni magunkat [47.§] .

37. Hová mennek a teljesen felébredt emberek haláluk után?

Nibbána nem egy földrajzi hely [§50-51] . Amikor nincs több kamma, nincs többé illem, és minden hely, amelyet megtapasztalunk - mind a testben, mind az elmében - egyfajta üresség.

 Buddha a nibbánát a legnagyobb boldogságnak és szabadságnak írja le, és kijelenti, hogy valóban létezik, de azon túl nem határozza meg. És mivel az embereket a kamma (49.§) határozza meg, a halál után felébredt embereket - amikor egyáltalán nincs több kamma - nem lehet meghatározni, még létezőnek sem. Ahhoz, hogy megtudd, mit jelent ez, és megnézd, vajon a nibbāna valóban a végső boldogság és szabadság - meg kell tenned a helyes cselekvés útját.

• • •

Valójában az egyetlen módja annak, hogy biztosan tudjuk, hogy az itt kifejtett alapelvek igazak-e, az a felébredés első szakaszának megszerzése, amikor először megpillantod a nibbāna-t, időtől, helytől és minden tevékenységtől mentesen. Csak ebből a tapasztalatból visszatérve, megtudhatod, hogy a cselekedeteid hogyan formálják az idő és a tér tapasztalatait.

Időközben azonban, amint arra Buddha rámutatott, bölcs dolog, ha munkahipotézisekként vesszük figyelembe a kamma alapelveit:

A te dolgod valódi.

Ők a választásodból származnak.

Van eredményük.

Ezeket az eredményeket a cselekmény mögött álló szándék határozza meg.

Ezek az eredmények olyan mintákat követnek, amelyek mind a jelen pillanatot, mind a jövőt alakítják, még a halálon túl is.

Megtanulhatod a műveletek alapjául szolgáló mintákat és azok eredményeit.

Miután megtanultad a mintákat, szabadon dönthetsz úgy, hogy megváltoztatod a viselkedésmódod a kívánt eredmények elérése érdekében.

Ezeknek a mintáknak a központi elve az, hogy jelenlegi cselekedeteid határozzák meg, hogy szenvedni fogsz-e a múltbeli tevékenységek eredményeitől.

És úgy viselkedhetsz, hogy teljes mértékben véget vethetsz a szenvedésnek - és a születésnek, az öregedésnek és a halálnak.

Ha nem fogadod el ezeket az elveket, akkor a szenvedés végéhez vezető út bezáródik számodra. Ha elfogadod őket, és kipróbálod a tetteidben, akkor az út nyitva van.

A kamma összetettsége ellenére a választás nagyon egyszerű.