Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mi az a gyakorlati buddhizmus?

Ven Sumangalo

 Mi az a gyakorlati buddhizmus?

A szerkesztő megjegyzése: ez az első rövid cikk, a „Hogyan lehetünk gyakorló buddhisták” sorozatból. Egy amerikai szerzetes, Tiszteletreméltó Sumangalo írta, akit Laoszban szenteltek fel 1957-ben. Ezután az aktív éveit Malajziában és Szingapúrban töltötte, egészen az 1963-ban bekövetkezett haláláig.

Ebben az időben lett elismert Buddhista ezekben az országokban, aki elősegítette a buddhizmus terjedését, és részt vett Dhamma iskolák és Ifjúsági körök létrehozásában.

Munkásságának köszönhetően sok ember, különösen a fiatalok megtanulták, hogy mi a buddhista tanítás alapja, és a buddhizmus miben különbözik más vallásoktól.

  Ezt nem könnyű megtenni egy beszélgetés vagy egy előadás alkalmával. Azonban vannak bizonyos tanítások, amelyekkel rendkívül jól elmagyarázhatók az alapvető különbségek a buddhizmus és más vallások között.

A legelső, hogy az embereket meg kell tanítani arra, hogy a buddhizmus nem csak egy sor hiedelem. Több mint bármi más, ez egy életforma. Mi úgy gondoljuk, hogy nagyon kevés jelentőséggel bír, ha csak élünk; kivéve azt, amikor az Úr Buddha tanításai szerint élünk.  

Az egész buddhista-tanítás, azon az alapvető elven nyugszik, hogy az egész világon semmi sem történik véletlenül. Az Úr Buddha azt tanította nekünk, hogy mindennek oka van. Ez magában foglalja az emberi boldogságot is.

Buddha azt tanította nekünk, hogy ha meg akarjuk változtatni az életünket egy jobb, boldogabb, egészségesebb és virágzóbb életre, akkor meg kell változtatni az okokat, hogy jobb legyen az ennek következtében elérhető eredmény. A buddhizmusban ezt a Karma Törvényének nevezik, a tudomány úgy nevezi; ok és okozat törvénye.  

Bárhová megyek sokakat hallok a "balszerencsére" panaszkodni. Mások, akik jól boldogulnak, egészségesek és boldogok, azt állítják, hogy ez csak úgy véletlenül jön, és "jó szerencsének" nevezik. A vallás azt tanítja nekünk, hogy nincs olyan, hogy szerencse. A jó okok, jó hatásokat, a rossz okok rossz hatásokat idéznek elő. Ha boldogtalanok vagyunk, akkor az a saját hibánk, és nem hibáztathatunk érte valaki mást.

Sokan azt mondják, hogy ők az előírásokat betartva élnek, és mégis rossz dolgok történnek velük. A vallás azt tanítja, hogy ez az elmúlt életek rossz karmájának az eredménye, amit éppen ebben az életben aratnak le, mint ahogyan a növények esetében is annak érése után következik az aratás. Így van ez a karma esetében is. Néha hosszú időt vesz igénybe, amíg beérik, és amit ebben az életben teszünk (elvetünk), a másik életben érik be (aratjuk le).

Vannak gonosz emberek, akik úgy tűnik, hogy boldog és kellemes életet élnek. De tudjuk, hogy a Rossz Magok, az elültetésük után előbb-utóbb beérnek, és boldogtalanság lesz az eredménye. Ez a jó mag-jó karma; rossz mag-rossz karma. A növények esetében is, ha csak jó magot ültetünk el, akkor előbb-utóbb jó termést aratunk. A tetteinkkel begyűjtött karmánkat senki nem tudja elvenni tőlünk.

  Az Úr Buddha arra tanított minket, hogy minden jó és rossz a gondolatainkból ered. Ha jó és kedves gondolataink vannak, akkor annak megfelelően jól és kedvesen viselkedünk. Ennek jó mag az eredménye, és jó karma az érdeme. Ha sötét és gonosz gondolataink vannak, vagy nagyon lusták vagyunk, akkor az életünk is olyan lesz, mint a gondolataink. Minden karma, legyen akár jó vagy rossz, a gondolataink eredménye.

Minden normális ember azt akarja, hogy boldog legyen. Még az állatok is szabadulnának a fájdalomtól, és próbálnak boldogok, lenni. Láthatjuk, hogy egy hideg reggelen a kutya szeret a napsütésre feküdni. Ez azért van, mert a kutya sokkal jobban érzi magát a napsütésben. Ő így keresi kutya módon a boldogságot. A békák boldogok, ha esik, mert számukra a víz természetes. Ha nincs eső, akkor kevés a víz, és boldogtalanok. Minden élőlény törekszik a boldogságra.

 Más vallások azt mondják, hogy a boldogság olyan valami, amit megkaphatunk a halálunk után. A buddhizmus nem foglalkozik azzal, hogy mi lehet a mennyben, azt mondja; itt és most, legyünk boldogok a jelen életünkben. Az Úr Buddha egy fontos tanítása a témában, hogy hogyan kell elkerülni a bánatot. Nagyon világos utasításokat adott nekünk, hogy hogyan kell megtalálni a boldogságot mind a jelen életünkben, mind az utána következőkben, vagy a többi világban.

Amit tudunk, az a következő három igazság: Az első az, hogy; minden szenvedés. A második az, hogy; semmi nem állandó. A harmadik pedig, hogy; az ember személyisége is folyamatosan változik. Ezt a három igazság Páli nyelven: dukkha, aniccsa és anatta. A háromból a legfontosabb az anicca, az állandó változás törvénye, hogy minden folyamatosan változik és változik, jobb vagy rosszabb lesz.  

A modern tudomány sem talál semmit a világegyetemben, ami állandó lenne. Minden dinamikus. Vagyis: minden mozgásban van. Semmi sem áll meg. Még mi sem, megyünk előre vagy hátra. Mi nő jobb és boldogabb, különben nő irányába nem jóság, és így felhalmozódnak boldogtalanság. Ezért a buddhisták fő problémája az, hogyan kell a boldogság irányába haladni.

 Vannak utasításokat, hogyan kell legyőzni a bánatot, és hogyan lehetünk boldogok. Ezek meglehetősen hasonlóak gazdagok és szegények, magasak és alacsonyak, műveltek és műveletlenek, férfiak és nők, gyermekek és felnőttek esetében; minden időben, a múltban, a jelenben és a jövőben. Ezek az élet igazán egyszerű iránymutatásai, amelyeket hallgatni és memorizálni kell. A probléma akkor kezdődik, amikor megpróbáljuk használni ezeket az utasításokat. Nagyon egyszerű az irgalomról és a szeretet beszélni. De nem mindig könnyű, a saját cselekedetünkkel irgalmat és a szeretetet gyakorolni ....

A világon mindennek van egy ellentéte is. Így van ez a buddhista-tanítással is, amelyben vannak az életnek pozitív és negatív szabályai. Az első öt szabály mind a negatív oldalra vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy ezek a dolgokat nem szabad megtenni.

  1. Nem szabad ölni, vagy kegyetlenkedni.
  2. Nem szabad lopni.
  3. Nem szabad, helytelen szexuális magatartást folytatni.
  4. Nem szabad, hazudni.
  5. Nem szabad tudatmódosítókat, alkoholt, vagy bármit fogyasztani, ami megmérgezi elménket és szerveinket.

Ez az öt szabály, amit ha betart a buddhista-gyakorló, akkor elindul a boldogság felé vezető pozitív úton.  

Az egyik fő oka annak, hogy sok ember kevés boldogságot talál az életében, hogy nem követik a nyolc pozitív szabályt. Ők azok, akik csak az öt negatív szabályt követik. Sokan azt mondják, hogy: "Én nem tettem semmi rosszat, mégis boldogtalan vagyok." Tudni akarják, hogy miért boldogtalanok. A válasz egyszerű. Ezek az emberek soha nem tettek semmi rosszat, de semmi jót sem tettek. Életük teljesen negatív. Más szóval, ez olyan, mint a hegyi seregély megpróbál egy lábbal sétálni, vagy egy madár megpróbál egy szárnnyal repülni. Annak érdekében, hogy kiegyensúlyozott életet éljünk, meg kell ismernünk az ellentét párokat. Nem szabad rosszat tennünk, muszáj csak jót tennünk. Egyébként elvesztettük életünkben az egyensúlyt.