Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A kamma törvényének megértése

2020.05.02

Bhante Uppinare

A karma törvényének megértése

 

TARTALOM

 

Kamma, a Természet Törvénye

1, Utuniyama…

2, Bijaniyama…

3, Cittaniyama…

4, Kammaniyama..

5, Dhammaniyama..

A Kamma Törvénye és társadalmi haszna…

        A kamma jelentése…

     a, A kamma, az akarat..

     b, A kamma, mint szabályzótényező …

     c, A kamma, mint személyes felelősség ..

     d, A kamma társadalmi aktivitás vagy karrier …

A Kamma Típusai…

Kamma, a Természet Törvénye

A buddhizmus azt tanítja, hogy minden dolog, anyagi és anyagtalan, teljes mértékben alávetett a kauzalitásnak és kölcsönösen függenek egymástól. Ez a dolgok természetes menete, és "Természeti Törvénynek" hívják. Páli nyelven niyama; amelynek szó szerinti jelentése "bizonyosság", vagy "rögzített út". Ezzel utalva arra a tényre, hogy egyes a meghatározott tényezők elkerülhetetlenül vezetnek a megfelelő eredményhez.

  Bár, a természeti törvények egységes alapelve az ok-okozati függőség, mindazonáltal különböző típusok szerint vannak besorolva. A buddhista értelmezések öt kategóriába sorolják a Természeti Törvényeket, vagy niyamákat. Ezek a következők:

    1. Utuniyama: Ez a természeti törvény a fizikai dolgokra és a természeti környezet változásaira vonatkozik, mint például; az időjárás, a virágok kinyílása, a nappal és éjszaka váltakozására, ahogyan a talaj, vízzel és a tápanyagokkal segíti a fa növekedését, és a dolgok szétesését és lebomlását. Ebből a szempontból hangsúlyozza a meleg vagy a hőmérséklet által előidézett változásokat.  

       2. Bijaniyama: Ez a természeti törvény az öröklődésre vonatkozik, amelynek a legjobb megfogalmazása, a következő mondás, "ha a magot elvetik, az gyümölcsöt terem."

      3. Cittaniyama: Ez a természeti törvény az elme működésére vonatkozik, a tárgyak érzékelésének folyamatára, és az azokra adott mentális reakciókra.

       4. Kammaniyama: Ez a természeti törvény az emberi viselkedésre, a generációk cseleke-deteinek feldolgozására és azok eredményeire vonatkozik. Röviden összefoglalva, "jó cselekedetek, jó eredményeket hoznak; a rossz cselekedetek, rossz eredményeket hoznak."

      5. Dhammaniyama: Ez a természeti törvény irányítja minden dolog kapcsolatát és egymástól való függőségét: ahogyan minden dolog keletkezik, létezik és megszűnik. Minden körülmény alávetett a változásnak. 

   Az első négy niyama belső tartalmú, vagy kiindulópontul szolgál. Az ötödik, a Dhamma-niyama; a Dhamma Törvénye, vagy a Természet Törvénye. Megkérdezhetik, hogy miért szerepel a felosztásban a Dhammaniyama. Ez azért van, mert ez a négy besorolás nem fedi le teljes mértékben a Dhammaniyama fogalmát.

Szemléltetve: Thaiföld lakosságát különböző osztályokba sorolják, mint például; királyi személyek, kormányzati tagok, állami alkalmazottak, kereskedők és a nép; de lehet úgy is kategorizálni, mint rendőrök, katonák, közszolgák, tanulók és a nép; de fel lehet osztani számos más módon is. Valójában, a felsoroltakon kívül "a nép" közé tartozik minden csoport az országban. Közalkalmazottak, családfők, rendőrök, katonák, kereskedők és diákok egyaránt tagjai a népességnek, de ők kiemelkednek, mert minden ilyen csoport saját, egyedi jellemzőkkel rendelkezik. Azok az emberek, akik semmilyen lényeges egyéni sajátossággal sem rendelkeznek, ezen csoportok alá sorolhatók, általános megnevezésük, „a nép”. Továbbá, ezek a csoportok saját elgondolásaik szerint változhatnak, de az elnevezésükbe mindig beleteszik "a nép", vagy "a népesség", vagy valamilyen hasonló jelentésű általános kifejezést.  Ezért, a jó megértés miatt, a Dhammaniyamát bele kellett foglalni a niyamák közé. Az Öt Természeti Törvényben van, amelyik nem teljes és nem mindenre kiterjedő.

Az értelmezések részletezik az öt csoport lényeges ismérveit, és más csoportokat is, amelyek bekerülnek az öt közé ugyanúgy, mint a fenti példában a Dhammaniyama. Fontos részlet az öt niyama kommentárban, az akarat. Ezzel összefüggésben három dolgot lehet említeni:

     Először; E tanítás kiemeli a buddhista jövőképet, látja a dolgok folyamatát, amely az okok, és feltételek hatálya alá tartozik. Nem számít, hogy ez a törvény milyen aprólékosan elemez, csak a Szabályok működését vagy a körülmények kölcsönös függőségét nézzük. Az igazság ismerete lehetővé teszi számunkra a tanulást. Ezáltal meggyőzően megszünteti a Teremtő Isten hatalmára vonatkozó kérdések problémáját, amikor olyan félrevezető kérdésekkel provokálnak, mint „Ezen Törvények nélkül hogyan alakul ki élet?

 Csak azt mondhatjuk, hogy minden dolog valamilyen módon, vagy így vagy úgy, de ezen törvények szerint működik. Lehetetlen bármely más módon történő működés. Az emberi lények megfigyelik és tanulmányozzák a dolgok állapotát, majd a "törvény" nevében járnak el. De függetlenül attól, hogyan nevezik a törvényt, semmi nem változtatja meg annak a tényleges működését.  

        Másodszor; amikor elemezzük az eseményeket, nem gyengíthetjük ezeket a törvényeket. Valójában egy és ugyanazon jellegű esemény keletkezhet e törvények bármelyikétől, illetve ezek kombinációjából. Például, a lótusz nappal kinyílik, és éjjel bezárul, az utuniyama (fizikai törvények) hatálya alá tartozik, de a bijaniyama (öröklés) is vonatkozik rá. Amikor egy ember könnyet hullat az nagyrészt a cittaniyama hatása, mivel a boldogságot vagy szomorúságot lelki állapotok is okozhatják. De a könnyezés lehet az utuniyama következménye is, mert füst került a szemébe.

       Harmadszor; és ami a legfontosabb, a kommentárok megmutatják nekünk, hogy a Kamma Törvénye csak egy a számos Természeti Törvény közül. Valójában, ezek a törvények arra emlékeztetnek bennünket, hogy nem minden eseményt a kamma működése okozza. Azt mondhatjuk, hogy a kamma olyan erő, amely irányítja az emberi társadalmat, vagy meghatározza a belső értékeket. Bár a Kamma Törvénye csak az egyik típusa a Természeti Törvényeknek, de számunkra ez a legfontosabb. Ez a Természeti Törvények egyik típusa, amely nekünk, emberi lényeknek nagyon fontos, mivel ennél, ránk rendkívüli felelősség hárul. Mi vagyunk a kammánk létrehozói, és a kamma cserébe kialakítja szerencsénket és életünk feltételeit.

  A legtöbb ember érzékeli a világot, részben ellenőrzi a természetet, és részben kontrollálja az emberi lényeket. Ebben a modellben, az emberi felelősség a kammaniyama, míg a többi niyama a természet tárgykörébe tartozik.  

  A kammaniyama belül működik, a szándék vagy akarat döntőfontosságú tényezője. Így, a Kamma Törvénye az a törvény, amely irányítja az akarat működését, illetve a szándékos emberi gondolkodást és cselekvést. Függetlenül attól, hogyan kezeljük a többi niyamát, foglalkozni kell a Kamma Törvényének, és más niyamák kapcsolatával. A Kamma Törvénye tehát elsődleges fontosságú annak szabályozásában, hogy milyen mértékben vagyunk képesek létrehozni és ellenőrizni magunk körül a dolgokat.

Pontosabban, azt mondhatjuk, hogy megjelenik az emberi képesség, és olyan tényezővé válik, amely belül feldolgozza a természetes ok-okozati folyamatokat és azok hatásait, olyan benyomást kelt, hogy képesek vagyunk szabályozni és manipulálni a természetet, mindez a Kamma Törvénye miatt van. A tudományos és technológiai területeken, például kölcsönösen hatunk más niyamákra, vagy természeti törvényekre. Az igazság és a cselekedetek tanulmányozása összhangban van a természettel, ami újra azt a benyomást kelti, hogy képesek vagyunk manipulálni és ellenőrizni a természet világát.

Ráadásul, a mi akaratunk vagy szándékunk formálja a társadalmi és személyes kapcsolatain-kat, valamint a minket körülvevő dolgok és környezet kölcsönhatásait. Akaratunk révén, mi alakítjuk ki a saját személyiségünket, életmódunkat, társadalmi pozíciónkat és a vagyonunkat. A Kamma Törvénye szabályozza a teljes akarati és kreatív világunkat, ahogy a Buddha tanításában kiemelten hangsúlyozta a következő mondat fontosságát:

Kammuna vattati loko

A világ rendező elve, a kamma. [1]*

 

A Kamma Törvénye és Társadalmi haszna

A fent említett Öt Fajta Természeti Törvényen kívül, van egy másik fajta törvény, amelyet az ember hozott létre, és nem kapcsolódik közvetlenül a természethez. Ez a Törvények Gyűjte-ménye, amely társadalmi egyeztetés alapján készült és állandó, amely szociális rendeleteket, vám-, és más törvényeket tartalmaz. A fentebb felsorolt lista végén van egy hatodik fajta törvény, de annak nincs Páli neve. Nevezzük őket Társadalmi Kedvezménynek. [a] Ezek a Társadalmi (vagy Szociális) Törvények az emberi gondolkodás termékei, és így kapcsolódnak a Kamma Törvényéhez. Ezek azonban, bár hasonlatosak hozzá, mégsem a Kamma Törvényei. Csupán annak kiegészítései, és nem ugyanolyan kapcsolatban vannak az igazság természetével, mint a Kamma Törvénye. Azonban, mivel a Társadalmi Törvények összefüggésben állnak a Kamma Törvényével zavarossá válhatnak, és gyakran félreértések merülnek fel a következményeket illetően.

Mivel mindkettő, kammaniyama; és a Szociális (Társadalmi) Kedvezmények emberi aggodalmak, és szorosan kapcsolódnak az emberi élethez, nagyon fontos, hogy a közöttük lévő különbségek egyértelműen érthetők legyenek.

A Kamma Törvénye természeti törvény, amely az emberi cselekvésekkel foglalkozik, miután a Szociális Kedvezmények, illetve a Társadalmi Törvények, teljesen emberi alkotások, csak annyiban kapcsolódnak a természethez, amennyire ezek az emberi gondolkodás folyamatának következményei.  

Lényegében, a Kamma Törvényénél az emberek a természetes folyamatok eredményeként kapják meg cselekedeteik gyümölcsét. Míg a Szociális Törvénynél az emberek, saját maguk által alkotott szabályok alapján vállalják a felelősséget tetteikért.

A kamma jelentése

Etimológiailag, a kamma jelentése, "tett" vagy "cselekedet". A Buddha tanítása szerint, pontosabban meghatározva; "szándékon alapuló cselekedet", vagy "szándékosan elkövetett tett." Cselekedetek, amelyek szándék nélküliek, a Buddha tanítása szerint nem tekinthetők kammának.

Ez a meghatározás azonban nagyon általános. Ha szeretnénk tisztázni a kamma jelentését, akkor azt alaposabban és teljes körűen elemeznünk kell. Ehhez a következőképpen osztjuk fel:

 a. A Kamma, az akarat (szándék)

Lényegében a kamma; szándék/akarat (cetana), és ez a szó magában foglalja, a választást és döntést, a cselekvéshez vezető mentális erőt. Szándék az, ami ösztönözi, és irányítja az ember cselekedeteit, mindkettő alkotó és pusztító, és így a kamma esszenciája. A Buddha szavaival, Cetanaham bhikkhave kammam vadami: Szerzetesek! Azt mondom a szándék, a kamma. Mi akarattal hozzuk létre a kammát, a test, a beszéd és az elme révén.[2]

Ezen a ponton talán szánjunk egy kis időt arra, hogy megértsük a "szándék” szó jelentését. A "szándék" szó a buddhizmusban sokkal finomabb jelentésű, mint a mindennapi életben.  Hajlamosak vagyunk ezt a szót, összekötő kapocsnak tekinteni a belső gondolkodás és az abból keletkező külső cselekvések között. Például, mondhatjuk: "Én nem szándékozom meg-tenni", "Nem akartam azt mondani, hogy…" vagy "Nem szándékosan tettem."

A buddhizmus tanítása szerint azonban minden cselekedet, minden beszéd, és gondolat, nem egy tovasuhanó dolog; és az elme válaszol a közvetlenül a szemen, fülön, orron, nyelven, testen és elmén keresztül kapott érzetekre. Ezekre az érzetekre adott válasz elemei kivétel nélkül szándékot tartalmaznak. A szándék/akarat ennek következtében az elme akaratlagos válasza a tudat tárgyaira;

- elutasítja az olyan tényezőket, amelyek az elmét visszafordítják,

- vagy elutasítja a tudat különböző tárgyait; illetve folytatja a minden részletre kiterjedő irányítást; az útmutatást vagy annak az irányítását, hogy az elme hogyan reagáljon az ingerekre; ez az erő, amely tervezi és szervezi az elme működését és végső soron ez, az ami meghatározza/értékeli az elme által tapasztalt helyzeteket.

Egy példa arra, hogy az akarat azonos a kammával. Amikor van kamma, van közvetlen eredménye is. Egyetlen, nem különösen fontos gondolatnak sem lehet érvényteleníteni a követ-kezményét. Ez egy kisebb "kamma folt" lesz, hozzáadódik azoknak a feltételeknek a csoportjához, amelyeket a mentális tevékenységeddel kialakítasz. A gyakorlatok ismétlésével, közvetlenül erősödik a figyelem, vagy közvetlenül külső cselekedetekben fejeződik ki. Az eredmények erősebbek lesznek a személyi jellemvonásoktól, fizikai jellemzőktől vagy külső forrásból származó utóhatásoktól.

Az romboló szándék nem a legdurvább törekvés. Lehet például, hogy csak egy nagyon apró dolog megsemmisítéséhez vezet, mint amikor dühösen darabokra tépünk egy papírdarabot. Annak ellenére, hogy a papírnak nincs jelentősége, a cselekedetnek némi nyugtató hatása van az elme állapotára. Viszont, semleges lelkiállapotban nagyon eltérő a papírdarab eltépésének következménye akkor, amikor messzire eldobjuk a papírdarabokat. Ha ezt a cselekedetet dühös szándékkal megismételjük, a hatásai felhalmozódnak, és sokkal jelentősebb szintet érhetnek el.

Figyelje meg a szobába észrevétlenül belebegő porszemeket, nem foltokba tömörülve lebegnek, ezért nem látszik a következményük. Az elme ugyanilyen. De a következmények súlya függ, a mentális "por" mennyiségétől, amely emellett kapcsolódik az elme tulajdonságaihoz. Például, a porfoltokból igen nagy mennyiségnek kell rászállnia az útfelületére, hogy az út piszkosnak tűnjön. Amikor a porfoltok leszállnak a padlóra, jóval kevesebb mennyiségben, mint a közútra, ennek ellenére mégis a padló tűnik koszosabbnak, mint a közút. Egy kisebb mennyiségben felgyűlt por, elegendő ahhoz, hogy az asztal piszkosnak tűnjön, és így irritációt okozzon. Még kisebb mennyiségű por miatt a tükör piszkosnak tűnik, zavarja a működését. Egy apró porszem a szemüveglencsén érezhetően zavarja látványt, és károsíthatja a látást. Ugyanúgy, az akarat vagy szándék, nem számít, milyen kicsi, nem üres gyümölcs. Ahogyan a Buddha mondta:

 "Minden kamma, legyen akár jó, akár rossz, gyümölcsöt terem. Nincs kamma, akármilyen kicsi is, ami ne termelne gyümölcsöt."[3]

A Kamma Törvénye minden esetben figyelmen kívül hagyja a mentális következményeket, ennek szemléltetésére hasznos lehet a következő példa:  

Sok fajta víz van: a szennyvízelvezető vize, a csatornavíz, a csapvíz és desztillált víz, amelyet injekcióhoz kevernek. A szennyvízcsatorna elfogadható élőhely sokféle vízi állatnak, de nem alkalmas fürdésre, ivásra vagy gyógyászati felhasználásra. A csatorna vize használható fürdésre vagy ruha mosására, de nem iható. A csapvíz iható, de nem használható injekcióba történő keveréshez. Ha nincs különleges célunk, akkor a csapvíz a legtöbb esetben mindenre használható, de meggondolatlanság lenne injekcióba keverve használni.

Az elme ugyanilyen módon változó szintű kifinomultsággal vagy tisztasággal rendelkezik, a felhalmozott kammától függően. Ameddig az elmét a durva szinten használják, semmi gond nem lehet; de ha az elmét egy kifinomultabb szinten kell használni, a korábbi egészségtelen kamma, még ha kisebb mértékű is, esetleg akadályozhatja azt.

b. A Kamma, mint szabályzótényező

     A kamma egész életfolyamatunk alkotóeleme, amely alakítja a lények életvezetését. Ez, a kamma, a "sankhara" [b], értelmezésében úgy jelenik meg, mint a Függő Keletkezés Kereke. [c] Ott azt írják, hogy a kamma "az a tényező, amelyet az elme formál." Ez utal azokra az alkotóelemekre, illetve az elme azon tulajdonságaira, amelyek a gondolkodás folyamatában a jó, a rossz vagy a semleges állapotba vezetnek, és kihatással vannak a tettekre, és a beszédre. Ebben az összefüggésben, a kammát meghatározhatjuk akarati impulzusként. Ennek a meghatározásnak még mindig a szándék a lényege, és éppen ezért, időnként azt láthatjuk, hogy a sankhara szót egyszerűen szándék-nak fordítják.

c. A Kamma, mint személyes felelősség 

A továbbiakban nézzük meg a külső világot, az egyén szintjén. A Kamma ebben az értelemben utal a gondolatok kifejezésére beszéd és cselekvések révén. Mindkét magatartás etikai távlatait nézve, azonnali szinten, vagy egy szélesebb körben, -beleértve a múltat és a jövőt- egy behatárolható terület. A Kamma ebben az értelemben nagyon széles körűnek felel meg, általános jelentése a fentebb megadott.  

A kammának az a jelentése, amelyet a leggyakrabban olvasunk a szentírásokban; indíték, hogy ösztönözze a felelős és helyes cselekedeteket, a Buddha szavaival:

  "Szerzetesek! A lelkiismeret furdalásnak két oka van. Melyik az a két ok? Vannak, akik ebben a világban nem hoztak létre jó kammát, viselkedésük, cselekedeteik nem voltak érdemdúsak, csak rossz kammát halmoztak fel. A csak durva kamma, az csak káros kamma ... A tapasztalatok szerint a lelkifurdalás két visszatérő gondolata; "Én nem tettem jó kammát. Én csak rossz kammát tettem...'"[4]

Érdemes megjegyezni, hogy a kamma ebből a szempontból nem csak kizárólag tanít; de ebből a szempontból értékeli is, a korábbi életet.  

d. A Kamma társadalmi aktivitás, vagy karrier

A társadalmi tevékenység szempontjából, a munka és szakmai értelemben a kamma még szélesebb kiterjedésű. Ez vonatkozik az életmódra, a társadalmi vállalkozások alapvető szándékára, és mindenre, ami érinti a társadalmat. Amint az, a Vasettha Suttaban van:

  "Figyelj, Vasettha, meg kell értened: Akinek a megélhetése a mezőgazdaságtól függ… az földművelő, nem bráhmin. Aki művészeti alkotásokat készít, az művész. Aki az értékesítésből él az, kereskedő. Aki másnak dolgozik az, szolga. Aki lop…az tolvaj. Akinek kardja van...az katona. Aki vallási ceremóniákat tart… az pap, nem bráhmin. Aki uralja a földet… az király, nem bráhmin;...azt mondom, hogy akinek elméje nem szennyezett, aki mentes a szennyező-désektől, az bráhmin; ... Az ember nem válik egyszerűen a születése révén bráhminná, hanem az egyik kamma a bráhmin, egy másik  kamma nem bráhmin. Van aki mezőgazdasági termelő, művész, kereskedő, szolga, tolvaj, katona, pap, vagy akár király ... mert ez minden, kamma. A bölcs ember, mivel látja a Függő Keletkezést, ily módon látja kammát, látja a kammát és annak következményeit. A világ, rendező elve a kamma. Az emberiség rendező elve a kamma ..."[5]

* * *

Miután megnéztük a "kamma" négy különböző jelentését, azt mindig hangsúlyozni kell, hogy a kammát mindig a szándék határozza meg. Szándék/akarat az a tényező, amely a kapcso-latokat és más dolgokat is irányítja. Hogy milyen következménnyel járnak a helytelen tendenciák; a kapzsiság, a gyűlölet és a téveszme; vagy a helyes tendenciák, az is a szándék/ akarat ellenőrzése alatt áll.

Minden olyan cselekedetre, amely szándék/akarat nélküli (nem akarattal elkövetett cselekedet), arra nincs befolyással a kamma törvénye. Ez azt jelenti, hogy a kamma törvénye ebben az esetben nem működik, nincs se , se rossz kamma. De másik niyamák, mint például a utuniyama (fizikai törvények) ilyenkor is működnek.

A kamma típusai

A tulajdonságait vagy a gyökereit nézve, a kammának két fő típusa van. Ezek a következők:

    1. Akusala kamma: rossz/egészségtelen kamma, amelyek nem a , vagy rossz, vagy egészségtelen cselekedetekből következnek. Az ilyen cselekedetek a rossz/egészségtelen gyökerekből születnek, amelyek; a kapzsiság, a gyűlölet és a tévhit/tudatlanság.  

     

   2. Kusala kamma: olyan cselekedetek, amelyeket egészségesek vagy jók. Pontosabban olyan cselekedetek, amelyek a három Egészséges Gyökérből születnek. Ez a három gyökér: kapzsiságtól-mentesség, gyűlölettől-mentesség és tudatlanságtól-mentesség.

Alternatívaként, a kammát lehet csoportosítani azon három út vagy csatorna szerint, amelyeken keresztül történik. Ezek a következők:

    1. Testi kamma: szándékos tevékenység a test révén.

    2. Szóbeli kamma: szándékos tevékenység a beszéd révén.

    3. Mentális kamma: az elme szándékos tevékenysége révén.  

A fent leírt osztályozás magában foglalja mind a hatféle kammát:

Egészségtelen testi; -verbális és -mentális kammát; valamint az egészséges testi, -verbális és -mentális kammát.

Egy másik módja a kamma osztályzásának, a kamma eredményei alapján történik. A következő négy kategóriába sorolják a kamma fajtáit:

    1. Fekete kamma, fekete az eredménye: Ez vonatkozik a káros testi cselekedetekre, szóbeli cselekedetekre és a mentális tevékenységre. Egyszerű példa a gyilkolás, lopás, szexuális hűtlenség, hazugság és az ivás. [d]

     2. Fehér kamma, fehér az eredménye: Ezek a testi, szóbeli, és a mentális cselekedetek, amelyek nem ártalmasak, ezeknek az alapja; a tíz helyes cselekedet. [e]

       3. Fekete és Fehér Kamma, amelyek eredménye is fekete-fehér: Testi cselekedetek, szóbeli cselekedetek és mentális cselekedetek, amelyek részben károsak, és részben nem károsak.  

    4. Se nem fekete, se nem fehér Kamma, amelynek az eredménye se nem fekete, se nem fehér, ez megszünteti a kammát: Az a cél, hogy eltörölje a fent említett háromféle kammát; továbbá, a Hét Felvilágosodási Tényező, illetve a Nemes Nyolcas Ösvény fejlesztése.

 

A kamma három csatornája -testi, verbális és mentális- közül a mentális kamma az, amely ma is a legfontosabb és messzemenő hatásai vannak:

  "Figyelj, Tapassi. Azt mondom neked, hogy a három kamma közül a mentális kamma jár a legsúlyosabb következményekkel, nem testi vagy szóbeli kamma." [6]

A Mentális kammát kell a legjelentősebbnek tekinteni, mert ez a forrása minden más kammának. A gondolat megelőzi cselekvést, a testet és a beszédet. A testi és szóbeli cselekedetek a mentális kammától származnak.

A mentális, lelki kamma egyik legfontosabb hatása, a ditthi - hit, nézet és személyes tapasztalat. A nézet jelentős hatással van az egyéni viselkedésre, az életérzésre és a társadalmi eszmékre. A cselekedeteknek, a beszédnek és a helyzetek kezelésének alapja a nézet és a tapasztalat. Ha a nézet téves, abból rendszerint az következik, hogy bármilyen későbbi gondolkodás, beszéd és cselekvés rossz irányba áramlik. Ha helyes a nézet, akkor a későbbiekben keletkező gondolatok, a beszéd és a cselekvések a helyes és jó irányba áramlanak. Ez nem csak az egyén szintjén, hanem társadalmi szinten is így működik.

Például, van olyan társadalom, amely fenntartja azt a hitet, hogy az anyagi jólét a legértékesebb és legkívánatosabb cél az életben, igyekezzünk anyagi javakat gyűjteni, mert előmenetelt, tekintélyt és rangot lehet szerezni az anyagi javak bősége által. Az emberek ilyen életmódja és a társadalom ilyen irányú fejlődése elfogadhatatlan. Ezzel szemben, egy olyan társadalomban, amelyben az elme békéje és a megelégedettség a cél, szemmel láthatóan más az életmód és a fejlődés iránya.

A Buddha számos alkalommal beszélt a helyes nézet és a téves nézet fontosságáról, mint például:

  "Szerzetesek! Mi a Helyes Nézet? Azt mondom, hogy két fajta helyes nézet van: (az emberből) kiáradó helyes nézet, amelyből a jó kamma, valamint a test és a lélek számára kedvező hatás származik; és a (az emberből) kiáradás nélküli helyes nézet, amely transzcendentális, és a Nemes Ösvény alkotóeleme.

"És az a helyes nézet, amelyik kiáradást tartalmaz, jó és hasznos hatású a test és a lélek számára? Az a meggyőződésem, hogy ajándék gyümölcsöt terem, a gyakorlása gyümölcsöt terem, a gyümölcsnek tisztelete van, a jó és a rossz kamma, a nekik megfelelő eredményeket adja; ebben a világban, ezután a világ-után; ott van anya, ott van apa; ott spontán módon keletkeznek lények; ott vannak koldusok, és szerzetesek, akik helyesen gyakorolják, és akik világosan hirdetik az igazságot ennek és a következő világnak. Ezért nevezem azt a helyes nézetet, amely tartalmazza a kiáradást; jónak, a test és lélek számára, jótékony hatásúnak.."[7]

* * *

  "Szerzetesek! Amikor jelen van a téves nézet, ez a nézet eredményként testi kammát hoz létre; a nézet eredményként verbális kammát hoz létre; és a nézet lelki kammát hoz létre  eredményként; valamint szándékokat, törekvéseket, kívánságokat és lelki burjánzásokat, olyan nem kívánatos eredményeket, amelyek bántók, kellemetlenek, nem hasznosak, és elősegítik a szenvedést.

   "Szerzetesek! Van, aki nem mások javára születik ebbe a világba, nem hoz sok boldogságot, csak rombol, kárt okoz sok embernek, szenvedést a Déváknak és az embereknek. Milyen az ilyen ember? Ez helytelen nézetű, torz nézetű ember. A helytelen nézet távol vezet az igazságtól, út a hazugság felé..”

 

"Szerzetesek! Van, aki mások javára születik ebbe a világba, sok boldogságot, fejlődést, hasznot, boldogságot okoz a Déváknak és az embereknek. Milyen az ilyen ember? Ez helyes nézetű ember, akinek nézete torzulásmentes. A helyes nézet távol vezet a hazugságtól, út az igazság felé..."

 

 "Szerzetesek! Nem látok más feltételt, amely annyira káros, mint a helytelen nézet. Vannak káros dolgok Szerzetesek, de a helytelen nézet a legkárosabb." [10]

 

 

Lábjegyzetek:

[*] A számok a Pali Canon hivatkozását mutatják, amelyeket egy külön Referenciák fájlban gyűjtöttünk össze, (pl. [ a] ) utalás a lábjegyzetekre.

a.  Thai nyelven, a "gummaniyahm" (kammaniyama) és a "sungkom niyom" (szociális haszon) kifejezéseknek, van egy bizonyos finomsága, amely elveszik a fordításban.

b. Akarati formációk.

c. Paticcasamuppada.

d. Ez, az öt törvény, a gyakorló buddhista számára alapvető erkölcsi szabály.

e. A tíz helyes cselekedet alapja: nem ölés; lopás, szexuális kötelezettségszegés elkövetésének, hazugság, pletykázás, - sértő beszéd, léha beszédet, rosszindulat és téves nézet mellőzése.