Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az elme és az erkölcs közötti összefüggés

2020.04.23

Buddhadoor

15. szám (2010. március)

 Buddhista pszichológiai erkölcs
 AZ ELME ÉS AZ ERKÖLCS KÖZÖTTI

ÖSSZEFÜGGÉS

Wong Weng Hon                                                                                 

Bevezetés

Nem csak a buddhizmus, hanem a humán pszichológia szerint is összefüggés van az emberi elme működése és az erkölcs, az erkölcs féken tartására szolgáló erényes cselekedetek között. Minden főbb világvallás hirdeti az összefüggést az elme és az ember erkölcsös vagy erkölcstelen magatartása között. Az ezoterikus vallások szerint, aki ismeri az összefüggést az emberi elme és az erkölcs között, az ismeri az Abszolút Valóságot

A Buddhista ezoterikus filozófia hangsúlyozza, hogy az emberi elmének vagy a tudatnak két nézőpontja van.  A hibás elme vagy a hibás tudat, ön-központú ént, anyagias gondolkodást hoz létre, amelyet olyan erkölcsi hibák jellemeznek, mint a kapzsiság (lobha), a gyűlölet (dosa) és a káprázat (moha). Az igazi elme Anattᾱ tudatú (ismertebb nevén Buddha-elme Mahᾱyᾱna hagyomány) a felvilágosult elme a gnosztikusok a legfőbb jellemzői a kapzsiságtól-mentesség (alobha), gyűlölettől-mentesség (adosa) és a káprázattól-mentesség (amoha).  Így tanúi vagyunk, hogy van egy meghitt, kölcsönös kapcsolat az emberi pszichológia és az erkölcs között.

Egészségtelen elme, Egészségtelen cselekedet

 Buddha hirdeti így:

Mind az elődje (az összes gonosz) bekezdése kimondja. 

Mind a legfőbb;  előtt tartva készült vannak. 

Ha az egyik beszél, vagy cselekszik gonosz
 elme, azért, szenvedés következik az egyik,
éppen úgy, mint a kerék követi a patát. 

Dhpd.1 

Az elme vagy az emberi tudat jellege meghatározza az ember erkölcsét vagy erkölcstelenségét. Gotama Buddha fenti kijelentése hangsúlyozza, hogy a nem szellemi tudat (akusalacitta) ennek megfelelően nem megfelelő fellépést (akusalakamma) hoz létre. Például a kapzsiság (labha) elmélete erkölcstelen lopást vagy annak elvetését eredményezi, amely nem adható meg. A gonosz elme gonosz cselekményt eredményez. A gonosz cselekedetet az állami büntetőjog, valamint az alábbiakban a Kamma-törvénye bünteti. A büntetés szenvedés (dukkha). Ez akammavibhanga-szutta, amelyet a következő életben a Kamma (Cῡl 135)2 szellemi törvénye szerint is megneveznek. Kammikus megtorlást szenved.

Kammikus elszámoltathatóság erkölcsi törvényét összehasonlítják a kocsi húzásának metaforájával: Bármely kammikus következmény (vipᾱka) ugyanolyan határozott, mint a kocsi kereke és a húzó ökör lábai közötti kapcsolat, amelyek elválaszthatatlanok. A kerekek a kocsi előtt elhelyezett ökör lábait követik. Hasonlóképpen, egy ember gonosz kammája követi a kamma csinálóját mindaddig, amíg jutalom vagy megtorlás formájában el nem éri. Az elmeállapota megelőzi az ember külső fellépését. Az emberi cselekedet test, beszéd vagy gondolkodás útján valósul meg. Az elme az előfutár, és az emberi külső fellépés vagy magatartás a követett következmény. A Kamma Törvényének szépsége az, hogy orvosolja az igazságtalanságot és jutalmazza az igazságosokat.

Jó elme Jó cselekedet

Hasonlóképpen, Gotama Buddha azt is prédikálja, hogy az egészséges elme megelőzi az ember egészséges cselekedetét. Ezt a tanácsot Gotama Buddha így mondja ki:

„Az elme (minden jó) az állapotok előfutára. Az elme a fő. Ha tiszta elmével beszél vagy cselekszik, azt boldogság követi, még akkor is, ha árnyéka soha nem lesz szabad.3”

Dhp.22

A magasztos Gotama Buddha e kijelentésében az ember és az árnyék metaforát hangsúlyozza, hogy az árnyék soha nem különül el az embertől, bárhová is megy. Az embert figyelmeztetjük a kamma hatékonyságára, hogy mi vagyunk a kammánk örökösei.

Gotama Buddha két fent említett kijelentése ráébreszt minket arra a tényre, hogy az emberi erkölcsi határozza meg az erkölcsét. A kapzsiság (lobha) és a gyűlölet (dosa) megtévesztett elme téveszmékben (moha) gyökerezik, és az embert erkölcsileg elbocsáthatóvá és sebezhetővé teszi. Ezzel szemben az ember megtisztult elméje a nem kapzsiságból (alobha) és gyűlölettől mentesen (adosából), amelyek a jó gyökereken gyökereznek, az embert erkölcsileg tévedhetetlenné és sérthetetlenné teszi. Az emberi sértések vagy erények legfontosabb meghatározója az emberi elme. Az elme a legfőbb főnök vagy az Úr, aki meghatározza a boldogság vagy szenvedés emberi sorsát; teljesítés vagy kudarc; jólét vagy elszegényedés. Az ember a saját kammájának az örököse. Az emberi sors előre nem meghatározható, sem véletlenszerű, s nem váratlanul következik. Az emberi sorsot az ember saját bölcsessége és erénye határozza meg. A bölcsesség és az erény a gondolkodásmódban van. A bölcsesség és az erény megáld minket. Saját bölcsességünk és erényünk megáld minket. Az emberi pszichológia és az etika egymástól függ. Mivel az emberi pszichológia és az etika tartós, és változékony, az ember jobbra vagy rosszra változtathatja sorsát.

A Dhamma örökösei

 Ezért Gotama Buddha felvilágosít minket, hogy az emberek a Dhamma4 (Dhammadᾱyᾱ-szutta) örökösei. A Dhammát az emberi elme állapota határozza meg. Az elme a fő, az elme az Úr. Aki ismeri az elmét, ismeri az Urat. Az Úr az abszolút valóság. A megfertőzött elme gonoszságokat generál; a tiszta elme erényeket hoz létre. Az embereket saját erényük áldja meg, és saját gonoszságukkal átkozzák el magukat. Aki nem szegi meg az öt parancsot (Sevitabba-asevitabb-sutta ovᾱda-sutta)5, elégedettséggel teljesiti, az jóléttel van megáldva. A jó elme jó kammát szül; A gonosz elme, gonosz kammán születik. A jó kamma jó gyümölcsöt hoz; A gonosz kamma rossz gyümölcsöt hoz.

Az öt előírás (Pancasῑla) morális korlátozás a gyilkosságtól, lopástól, a nem megfelelő szexuális kapcsolattól, a hazugságtól és önmagunk mérgezésétől tart távol. Aki megsérti az öt előírást, arra szenvedés vár. Menedéket kell lennünk Buddhában, nem pedig a Buddhánál. Dhamma a mi saját védelmünk, menedékünk vagy szigetünk. A Buddha-természetben menedéket lelünk. A buddha-természet nem éntelen (Anattᾱ)6. A nem én az öt aggregátum létezésének egysége (Pañcakkhandhᾱ: Mahᾱhatthipadopama-sutta)7. Ne tekints semmit a tiédnek, és az érzelmek sem a sajátod; az észlelés, akarat és tudatosság sem a tiéd.

Nibbanikus elme

 A legfelsőbb emberi tudat éntelen elme. Az éntelen elme a kapzsiságtól-mentes, gyűlölettől- mentes és téveszmétől-mentes, ez a nibbanikus elme (Vitakkasanthᾱna-sutta)8, amely határtalan szeretetteljesség, együttérzés, értékelő öröm és egyenlőség négy fenséges állapotát hozza létre (Brahmavihᾱrák:Anuruddha-szutta)9, amely a tíz egészséges cselekvési útvonalat generálja (Dasasῑlák: Mahᾱkammavibhaṅga-sutta)10. A tíz egészséges cselekvési útvonal a gyilkosságtól, lopásoktól, a nem megfelelő szexuális kapcsolattól, hazugságok elmondásától, keserűségtől,durva beszédektől, pletykálástól,kapzsiságtól,gyűlölettől és a téveszméktől való erkölcsi korlátozásnak felel meg. Az elme megtisztítható Brahman-vihᾱrák fejlesztésével és a Dasa-sῑlak gondos, lelkes, határozott erőfeszítésekkel történő betartásával és a nemes nyolcszoros ösvény fejlesztésével, a négy nemes igazság intuitív megismerésével. (Saccavibhaṅga sutta)11.

Alapvető buddhista doktrínák

A nemes nyolcas út a helyes megértésből, a jobb gondolkodásból, a megfelelő beszédből, a megfelelő cselekedetekből, a megfelelő megélhetésből, a megfelelő erőfeszítésekből, a megfelelő tudatosságból és a megfelelő koncentrációból áll. A négy nemes igazság a szenvedés igazságát, a szenvedés okát, a szenvedés megszüntetését és a szenvedés befejezéséhez vezető utat tartalmazza. A szenvedés igazsága, hogy az érző lények a ragaszkodás és a vágyakozás miatt, diszkriminatív bölcsesség miatt szenvednek. A diszkriminatív bölcsesség az a perverzió, amikor a sokféleség illúzióját és irreálisságát valósnak tekintik.

 Egység és többféleség

A három egyetemes tulajdonság a múlandóság (Anicca), a szenvedés (Dukkha) és az én-telenség (Anattᾱ). A sokféleség jelensége átmeneti, mert változékony. Ami változékony, az átmeneti. A nem-én a függőn létrejött létezés egysége. A nem-én vagy az egység, állandó és változatlan. A szenvedés megszüntetését a tudatlanságot eloszlató bölcsesség végzi. A tudatlanság kiküszöbölésére szolgáló út a nemes nyolcszoros út. A nyolc aggregátum közül a legfontosabb, vagy a kritikus aggregátum a Helyes nézet (Sammṭṭ Diṭṭhi). A Helyes nézet az abszolút valóság tökéletes látása. Az abszolút valóság a sokféleség (jelenségek) középső nézete az egységben (elv) és egység a sokféleségben. A középső nézet a sokféleséget látja az egység helyes nézetével. A szisztematikus részeket a szisztematikus egység tartalmazza. A szisztémás egység a szisztémás részeket tartalmazza. Ez a végső igazság (sammuti sacca) elismerése anélkül, hogy tagadná a hagyományos igazságot (paramattha sacca).

Az egység észlelése megsemmisíti a ragaszkodást és a ragaszkodás (upᾱdᾱna) vonzódását az öt aggregátumhoz, mivel az én vagyok; ez az enyém; ez az ama-szuttahoz tartozik12. A sokféleség elfogadása az (Mahᾱpun) hatékony kommunikáció és kapcsolat az ember és ember között. A bölcsesség tökéletesítése az empirikus jelenségek konvencionális igazságának és a végső igazság párhuzamos létezésének bipoláris valóságba való behatolása. A Szív szutra ezt a bipoláris valóságot ábrázolja, mivel a forma üresség és az üresség forma. A forma sok, az üresség az egyetlen.

 Csak megjelölések

A hagyományosan érzékelt jelenségek csupán fogalmi megnevezések. Ezek a fogalmi megnevezések, a diszkriminatív bölcsesség ítéleti érvelésének előállítása megkönnyítik az emberek közötti kommunikációs párbeszédeket vagy cselekvéseket. Ezek a fogalmak és megnevezések hasznosságának pragmatikus értéke, amelyet nem szabad megtagadni, ha a végső igazságot felismerték és elismerték. A fogalmak vagy megnevezések illúziói és a feltételes jelenségek valósághűsége a fogalmi megnevezések hamisságának ráérző felfogás vagy a Gnosis (ismeret) révén valósul meg. A fogalmi megjelöléseket mentális megfogalmazások hozzák létre, amelyek az irreális, téves képzeletből fakadnak. Az önközpontú ego hamis elme, hamis viselkedést hoz létre; Az Anattᾱ (éntelenség) az elme igazi erényes viselkedését hozza létre. Így tanúi lehetünk az emberi elme és viselkedés közötti kiegészítő kapcsolatnak.

AbhidhammaAbhidhamma

Ezért megerősítjük, hogy az emberi etika függ attól, hogy az ember szellemileg felfogja-e a világot. Helyes nézet, a helyes gondolkodásmód, a helyes cselekvés feltételei. A helyes cselekedetek a helyes etikai viselkedés, az elme téveszmétől mentes bölcsességében gyökerezik. Rossz kép, téves gondolatok előállítása feltételezi az erkölcsi hibákat és sebezhetőségeket. A buddhizmus megtanítja nekünk az emberi pszichológia és az etika közötti viszony összefüggését. Az elme megsemmisítésével megsemmisítjük erkölcsünket. Megtisztítva az elmét, felszabadítjuk magunkat. A buddhista Abhidhamma részletes felsorolja az emberi tudat és az etika közötti kölcsönös összefüggést.

Az Abhidhamma rendkívül hasznos számunkra, hogy teljes mértékben megértsük Gotama Buddha szavát.14 A Nibbᾱna különféle aspektusokban definiálható. Nibbᾱna legpragmatikusabb meghatározása és ismerete az emberi elme teljes megnyugvására vonatkozik. A hamis elme az öt aggregátum vagy az emberi személyiség létezésének egységébe (Anattᾱ; paṭiccasamuppᾱda) való betekintés bölcsességével elpusztul. Az emberi személyiség helyes önismerete (mikrokozmosz) a kozmosz valódi természetének (dhammatᾱ) helyes képét idézi elő (a makrokosmoszét).

Az abhidhammikus elemzőmunkán keresztül kibontakozik a benne rejlő lét önmagában abszolút igazsága vagy üressége (Anattᾱ;'Sῡnyatᾱ). A függő keletkezés folyamatainak valóságát (Paticcasamuppᾱda) az abhidhammikus összefoglaló munkán keresztül mutatják be. Az Abhidhamma a folyamatfilozófia  bölcsességének buddhista tudománya. Az Egységben és az Egység sokféleséggében levő dinamikus folyamat örökkévaló bölcsessége a világ összes vallásának alapvető tétele. Az Abhidhamma nem különül el az önismeretétől. Keresse meg önmagát, de  én-nélkül, és az abszolút valóság kibontakozik15.

Ezért, azt alátámasztja, hogy az emberi etika részlegesen függ attól, hogy az ember szellemileg milyennek képzeli a világot. Helyes kilátás, helyes gondoltok, helyes feltételek, megfelelő intézkedések. A Helyes intézkedések az etikus viselkedésben gyökereznek. Rossz kilátást, hozó rossz gondolat, erkölcsi feltételei sebezhető pontok. A buddhizmus az emberi pszichológia és az etika közötti kölcsönös összefüggések viszonyát tanítja. A buddhista Abhidhamma egy nagyon részletes leírást szolgáltat az emberi tudat és etika kölcsönös összefüggéséről.13 Az Abhidhammattha Sangaha az egész buddhista filozófia,  pszichológia és etika  megtestesítője.

 Következtetés

 A mentális tudat és az etikai kapcsolat, az egyetemes erkölcsi ok-okozati kapcsolat (Kamma-vipᾱka-dhamma). Amit vetsz, azt aratod. Anattᾱ vagy 'Sῡnyatᾱ buddha-jellege pontosan hiba nélkül irányítja és felhatalmazza az elszámoltathatóság erkölcsi törvényét. A monoteista vallásokban azt mondják, hogy Isten Szent Szelleme (egyenértékű a Mahᾱyᾱna buddhista Dharmakᾱya fogalmával), amely az ember sorsát irányítja. A bölcsesség közösségi igazságának közléséhez eltérő megfogalmazásokat és eszközöket alkalmaznak. Ennek ellenére minden komoly igazságkereső felfedezi a közösségi igazságot. Az emberiség bölcsessége. A világ látszólag különféle vallásaiban az igazság egy és nem kettő. Konfúciusz azt mondta: „A négy tenger között mind testvérek és nővérek vagyunk.” A Vedᾱnta hangsúlyozza: „A különböző utak (exotericizmus) ugyanahhoz az ezoterikus célhoz vezetnek.” A közös végső cél az ember tiszta szíve.

Végjegyzetek

  1. Yamaka vagga , Dhp. Yamaka vagga,DHP.1.1. Dhammananda,K.Sri.Dhammananda, K. Sri. The Dhammapada.A Dhammapada. KL : Sasana Abhiwordhi Wardhana Society, 1992, p.41KL: Sasana Abhiwordhi Wardhana Társaság, 1992, 41. o.
  2. The Collection of the Middle Sayings (Majjihima Nikaya). A gyűjtemény a közel közmondások (Majjihima Nikaya).Trans. Trans. IBHorner. IBHorner. Oxford: The Pali Text Society, 1999. Oxford: A Pali Text Society, 1999.
  3. Endnote 1 : ibid. Végjegyzet 1: uo.p.42 42. o.
  4. Endnote 2 : ibid. Végjegyzet 2: uo.p. o.16 16
  5. Endnote 2 : ibid. Végjegyzet 2: uo.p.94 p.94
  6. Endnote 2: ibid. Végjegyzet 2: uo.P.315 and 319 P.315 és 319
  7. Endnote 2 : ibid. Végjegyzet 2: uo.p.230 p.230
  8. Endnote 2: ibid p. Végjegyzet 2: ugyanott p.152 152
  9. Endnote 2: ibid p. Végjegyzet 2: ugyanott p.190 190
  10. Endnote 2: ibid: p. Végjegyzet 2: uo: p.254 254
  11. Endnote 2 : ibid p. Végjegyzet 2: ugyanott p.295 295
  12. Endnote 2 :ibid p. Végjegyzet 2: ugyanott p. 6565
  13. Narada, A Manual of Abhidhamma (Abhidhammatha Sangaha) .KL : Buddhist Missionary Society, 1979, Chapter 2, p.73 Narada, A kézikönyv a Abhidhamma (Abhidhammatha Sangaha). KL: Buddhista Misszió Társulat, 1979, 2. fejezet, 73. oldal
  14. Ibid. Uo.Preface, p.iv Előszó, p. iv
  15. Ibid. Uo.